Brüsszel új eszközt, az “IPI-t” alkalmazza a kínai beszerzések célba vételére
A Bloomberg e heti jelentése szerint az Európai Unió (EU) arra készül, hogy az újonnan létrehozott “nemzetközi beszerzési eszköz” (IPI) alapján vizsgálatot indít a kínai orvostechnikai eszközök beszerzése ellen. A várhatóan áprilisra tervezett bejelentés korlátozásokat vezethet be a kapcsolódó ágazatokban az EU-ban a szerződésekért versengő kínai cégekre.
Az IPI eredete 2012 márciusára nyúlik vissza, amikor az Európai Bizottság eredetileg javaslatot terjesztett elő a nemzetközi kormányzati beszerzések szabályozására. Ez a javaslat hangsúlyozta, hogy szükség van olyan szakpolitikai eszközökre, amelyekkel orvosolható az EU és az EU-n kívüli országok közbeszerzései között érzékelhető “aszimmetria”. Az EU több tanulmányra hivatkozva, különösen a mérnöki szférában, bírálta Kínát, amiért állítólag nem folytat átlátható nemzetközi tendereket olyan kiemelt építési projektek esetében, mint a Három-szurdok-gát és a nagysebességű vasúti projektek. Bár az IPI-t látszólag úgy tervezték, hogy a Kereskedelmi Világszervezeten kívüli valamennyi, a kormányzati beszerzésekről szóló megállapodás (GPA) tagországára kiterjedjen, az IPI elsődlegesen Kínára összpontosít. A Tanácson belül azonban nem sikerült elegendő támogatást szerezni ehhez a javaslathoz.
2016 január 29-én az Európai Bizottság egy felülvizsgált, Kínát célzó javaslatot fogadott el, hivatkozva a kínai vállalatok 352 millió euró értékű, uniós finanszírozású mérnöki projektjeire. Az uniós tagállamok közötti nézeteltérések ellenére Portugália 2021-es uniós elnöksége új megközelítésekhez vezetett, amelyek eredményeként májusban technikai kompromisszumos szöveg született. Az IPI-vel kapcsolatos tárgyalások az Európai Parlamenttel 2021 júniusában kezdődtek és 2022 márciusában zárultak le.
A nemzetközi közbeszerzési eszköz (IPI) végül 2022-ben lépett hatályba. A GPA-ban részt vevő vagy az EU-val a kormányzati beszerzésekről kétoldalú megállapodásokat kötött nemzeteket ez a mechanizmus nagyrészt nem érinti. Annak ellenére, hogy Kína 2001-ben csatlakozott a WTO-hoz, továbbra is kívül marad a GPA-n, és nem kötött kétoldalú megállapodást az EU-val a közbeszerzésekről. A jogszabály hivatalos életbe lépése várhatóan jelentősen korlátozza a GPA-n kívüli országok vállalatainak részvételét az EU kormányzati beszerzési törekvéseiben, és Kína az egyik fő célpont. Ez a fejlemény várhatóan jelentős hatással lesz az EU-ban működő kínai vállalatokra.
Az IPI már jó előre aggodalmakat keltett az üzleti életben. A CCCEU és a Roland Berger által 2023-ban 180 európai kínai vállalkozás és intézmény körében végzett átfogó felmérés szerint a válaszadók 21%-a úgy vélte, hogy az IPI negatív hatással lesz az üzleti tevékenységére. A megkérdezett kínai vállalatok attól tartottak, hogy a rendelet korlátozhatja az uniós közprojektekre való pályázási lehetőségeiket.
A kormányzati közbeszerzések terén Kína és az EU folyamatosan párbeszédet folytat. Az előző év szeptemberében összehívott magas szintű Kína-EU gazdasági és kereskedelmi párbeszéd során a kínai delegáció hangsúlyozta, hogy Kína egyenlő elbánásban részesíti a hazai és a külföldi finanszírozású vállalatokat a kormányzati közbeszerzések során, függetlenül attól, hogy Kína határain belül vagy külföldön működnek. Kifejezték továbbá, hogy szeretnék, ha az EU támogatná Kína gyorsított csatlakozását a GPA-hoz.
2021 októberében a kínai pénzügyminisztérium “A belföldi és a külföldi finanszírozású vállalkozások egyenlő bánásmódjának megvalósítása a kormányzati beszerzési tevékenységekben” című irányelvet adott ki. Az értesítés a hazai és a külföldi finanszírozású vállalkozások egyenlő részvételét írja elő a kormányzati beszerzésekben, a méltányos bánásmód érvényesítését és a jogaik védelmét. Célja egy egységes, átlátható és jól szabályozott kormányzati beszerzési piac létrehozása, amely elősegíti a tisztességes versenyt.
2022-ben a kínai Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság öt másik tárcával együtt intézkedéseket vezetett be a külföldi befektetések támogatására olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint az egészségügy, beleértve a befektetési partnerkereső rendezvényeket is.
2023 augusztusában a Kínai Államtanács hangsúlyozta a külföldi finanszírozású vállalkozásokkal szembeni egyenlő bánásmódot a kormányzati beszerzésekben, és gyors politikai intézkedéseket javasolt a “made in China” szabványok meghatározására és az innováció támogatására olyan beszerzési módszerekkel, mint az első beszerzési megrendelések.
2021 decemberében Kína kulcsfontosságú minisztériumai közleményt adtak ki, amelyben mentesítik a behozatali vámok alól többek között az olyan fejlett orvosi berendezéseket, mint a szupravezető mágneses rezonanciás képalkotó rendszerek és a röntgen komputertomográfiás berendezések, amennyiben azok elérik a kijelölt értékesítési célokat.
Ez év január 1-jével kezdődött a vámkiigazítások újabb hulláma, amely átmenetileg nullára csökkentette a vámtételeket bizonyos gyógyszerek és nyersanyagok esetében. Az orvostechnikai eszközök ágazatában az olyan termékekre, mint az intrakraniális trombektómiához használt levehető tekercsrendszerek, a mesterséges ízületek, a mesterséges szívbillentyűk és a digitális röntgenfotórendszerek lapos paneles detektorai a legnagyobb kedvezményes vámtételeknél alacsonyabb importvámokat alkalmaztak.
Mindazonáltal e dicséretes erőfeszítések ellenére külső forrásokból továbbra is kételyek merülnek fel. A gazdasági és kereskedelmi ágazatban a “kölcsönösségre” való törekvés jegyében az EU a közelmúltban egy sor gazdasági és kereskedelmi politikát vezetett be. Ezek közé tartozik az FDI átvilágítási mechanizmus, az európai gazdasági biztonsági stratégia és a külföldi támogatásokról szóló rendelet. Ezek az intézkedések, amelyek célja a nem uniós vállalatok beruházásainak, kereskedelmi tevékenységeinek, a közbeszerzésekben való részvételének és más szokásos üzleti műveleteknek a szabályozása, akadályokat és gátakat gördítenek.
A változó globális kereskedelempolitika és a növekvő gazdasági protekcionizmus miatt a nemzetközi kormányzati beszerzési piac továbbra is a verseny és az együttműködés kulcsfontosságú színtere marad a nagy gazdaságok, például Kína és az EU között. A párbeszéd és az együttműködés előtérbe helyezése elengedhetetlen a feszültségek enyhítéséhez, a kölcsönös megértés elősegítéséhez és a bizalom ápolásához. A gazdasági és kereskedelmi párbeszéd elmélyítésének és a bizalomépítésnek a kihívásával való szembenézés, miközben egyensúlyt kell teremteni a hazai érdekek és a szilárd kétoldalú gazdasági kapcsolatok fenntartása között, jelentős akadályokat gördít a Kína és az EU közötti kapcsolatok fejlődése elé.
Forrás: China Chamber of Commerce to the EU
