Emmanuel Macron a francia Szabadkőműves Nagypáholyban: történelmi beszéd a szekularizmusról
2025. május 5-én, hétfőn a Francia Köztársaság elnöke, Emmanuel Macron történelmet írt azzal, hogy ő lett az első hivatalban lévő elnök, aki meglátogatta a Francia Nagypáholy (GLDF) székhelyét, amely a rue Louis-Puteaux-n, Párizs 17. kerületében található. Ezt a látogatást, amelyet a média élőben közvetített, egy nagyszabású beszéd kísérte a szekularizmusról, néhány hónappal az egyház és az állam szétválasztásáról szóló, 1905. december 9-én elfogadott törvény 120. évfordulója előtt.
Emmanuel Macron Rachida Dati kulturális miniszter kíséretében azért választotta ezt a szimbolikus környezetet, hogy megerősítse a szekularizmus mint republikánus érték fontosságát, ami alapvető szerepet játszik a nemzeti egység fenntartásának folyamatában.
Emmanuel Macron látogatása a GLDF-nél példátlan esemény. Míg az elnök már 2023 novemberében ellátogatott a Grand Orient de France-ba (GODF), hogy megünnepelje annak 250. évfordulóját, ezzel elismerve a szabadkőművesség szerepét a köztársaság történetében, korábban egyetlen hivatalban lévő államfő sem lépett be a párizsi GLDF szálloda ajtaján. Körülbelül 32 000 tagjával a GLDF a második legnagyobb szabadkőműves engedelmesség Franciaországban a GODF (50 000 tag) után. Az 1894-ben alapított, de a tizennyolcadik századi hagyomány örököseként a GLDF-et spirituális és szimbolikus megközelítése jellemzi, amelynek középpontjában az ősi és elfogadott skót rítus (EASR) áll, amely a belső keresést és az egyetemes testvériséget hangsúlyozza, kötelező vallási meggyőződés vagy preferált politikai preferenciák nélkül.
A GLDF nagymestere, Thierry Zaveroni beszédében kiemelte az “engedelmesség elkötelezettségét a szekularizmus iránt, amelyet az 1905-ös törvény rögzít, és amelyet olyan elvként jellemzett, amely lehetővé teszi a lelkiismereti szabadság és a társadalmi kohézió összekapcsolását. A GLDF adogmatikus megközelítését visszhangozva, amely az “Univerzum Nagy Építészére” hivatkozik, teljes mértékben tiszteletben tartva a hiedelmek és meggyőződések sokféleségét.”
Emmanuel Macon a beszédében kiemelte, hogy “a szekularizmus fenntarthatóságát biztosítani kell, hogy reagálni tudjon a kortárs kihívásokra, mivel a szekularizmus a köztársaság történelmében gyökerezik. Funkciója a lelkiismereti és véleménynyilvánítási szabadság garantálása, lehetővé téve a polgárok számára, hogy a diszkriminációtól való félelem nélkül higgyenek vagy ne higgyenek.”
Az elnök rámutatott: “A köztársaság és a szabadkőművesség közötti párbeszéd, ha szabad így fogalmaznom, évszázados küzdelem, gondolatközösség és olyan beleegyezés csiszolta, amelynek semmi köze az összeesküvéshez.”
Macron kitért a jelenlegi kihívásokra is, beleértve az antiszemitizmus és a vallási intolerancia erősödését. Megismételte, hogy “egy zsidók megtámadása a köztársaság megtámadását jelenti“, ami erős üzenet az antiszemita cselekmények fellendülésének fényében. Felszólította a szabadkőműveseket, hogy legyenek a szekularizmus “őrzői“, és arra kérte őket, hogy védjék meg ezt az elvet a szélsőséges túlkapásokkal szemben, függetlenül attól, hogy azok az identitárius jobboldalról vagy a radikális vallási mozgalmakról származnak.
“Ez a parancs része annak a vágynak, hogy mozgósítsák a befolyásos, de diszkrét szabadkőműves hálózatokat a megosztó diskurzusok ellensúlyozására.” -mondta az elnök.
