
34 év stabilitás, demokrácia és jó kormányzás után itt az ideje, hogy a világ és az EU elismerje Szomáliföld függetlenségét
A Szomáliával vívott katasztrofális háború után, Szomáliföld 1991. május 18-án nyerte el függetlenségét. Ebből az alkalomból interjút készítettünk Kaysar Maxameddel, Szomáliföld EU-nagykövetével.
K: Excellenciás uram, min ment keresztül Szomáliföld az elmúlt 34 évben, és hol tart most?
V: Ahhoz, hogy megértsük a Szomáliától való elszakadást, meg kell értenünk a két ország különböző történelmét. Szomáliföld brit protektorátus volt, míg Szomália olasz gyarmat. 1960. június 26-án Szomáliföld elnyerte függetlenségét Nagy-Britanniától, ekkor 34 ország, köztük az USA és az Egyesült Királyság is elismerte szuverenitását. A két ország ezt követően megpróbált együtt élni, így Szomáliföld és Szomália megalakította a Szomáliai Köztársaságot. Sajnos Szomália intézkedései Szomáliföld marginalizálódásához vezettek, és Szomáliföld népe elutasította az 1961-es alkotmányról szóló népszavazást.
A helyzet az 1980-as években eszkalálódott, a szomáliai katonai rezsim népirtást követett el a szomáliföldiek ellen, amit az ENSZ is elismert. Válaszul Szomáliföld felszabadította magát és visszanyerte függetlenségét. Miután az 1980-as évek végén kitört polgárháború Hargeisa nagy részét romba döntötte, a lakosság pedig szétszóródott – sokan a szomszédos Etiópiában lévő menekülttáborokban -, Szomáliföld “rendkívüli elszigeteltségben” újjáépítette magát, és ma Szomáliföld Afrika szarvának egyik legdemokratikusabb országa.

K: Szomáliföld mennyire tekinthető stabilnak, és mi jellemzi ezt a stabilitást?
V: 2024 novemberében Abdirahman Mohamed Abdullahi megnyerte az elnökválasztást, és Szomáliföld új kormánya tovább erősítette a stabilitást Afrika szarván. Ha engem kérdez, akkor azt kell mondanom, hogy Szomáliföld stabilitásának legfontosabb pontjai, hogy Szomáliföld megakadályozta a kalózkodást a tengereken, biztonságos átjárást biztosítva Európa kereskedelmének 22%-a számára, és megakadályozta, hogy a terrorista csoportok menedéket találjanak.

Néhány évvel ezelőtt az ENSZ BT a Houthik támadásainak azonnali befejezésére szólított fel, megerősítve, hogy a nemzetközi jog értelmében tiszteletben kell tartani a kereskedelmi és kereskedelmi hajók hajózási jogainak és szabadságainak gyakorlását, és megjegyezve, hogy a tagállamoknak joguk van megvédeni hajóikat a támadásoktól, beleértve a hajózási jogokat és szabadságokat sértő támadásokat is, a nemzetközi jog értelmében. Az új kormány sikeresen megoldotta ezt a problémát. Korábban úgy tűnt, hogy Törökország ezt a zűrzavart arra használja fel, hogy megerősítse befolyását a régióban. Törökország 2024. február 21-én haditengerészeti megállapodást írt alá Szomáliával. Ez a megállapodás több szempontból is veszélyezteti Szomáliföld biztonságát.
Azt is el kell mondanom, hogy Kína nem nézi jó szemmel a függetlenségünket, mert jó kapcsolataink vannak Tajvannal. Kína ezért egyre szorosabb kapcsolatokat alakít ki Szomáliával, és mindent megtesz, hogy stabilitásunkat és biztonságunkat destabilizálja azáltal, hogy támogatja a függetlenségünket ellenző bajkeverőket. Szomália bármilyen egyesülési kísérlete felgyorsítja a konfliktust, amely a régiót konfliktusba sodorja. Szomáliföld egyedülálló történelme és rugalmassága alakította ki identitását és hozzájárulását a regionális stabilitáshoz, és nagyon büszkék vagyunk arra, amit az elmúlt 34 évben elértünk, és amit minden eszközzel meg fogunk védeni és megóvunk.

K: Meg kell említenünk, hogy Szomáliföldet hivatalosan csak néhány ENSZ-tagállam ismeri el szuverén nemzetként, de természetesen Szomáliföld legfőbb törekvése, hogy függetlenségét minél több ország és nemzetközi szervezet ismerje el. Milyen lépéseket tesz a kormány ennek megvalósítása érdekében?
V: Egyértelművé kell tennem, hogy egy független állam minden követelményének megfelelünk. A világ egyetlen országa vagy nemzetközi közössége sem találhat okot arra, hogy Szomáliföld függetlenségét ne ismerjék el. Itt az ideje tehát, hogy a nemzetközi közösség, különösen az Európai Unió elismerjen minket, hogy még inkább hozzájárulhassunk Afrika szarvának és a világnak a stabilitásához és fejlődéséhez.
Barcs Endre