Repedések a jégen: Az EU-Kína szankciók enyhülhetnek
Április 23-án a Financial Times idézte Roberta Metsola, az Európai Parlament elnökének szóvivőjét, aki megerősítette, hogy “a kínai hatóságokkal folytatott tárgyalások folytatódnak és a végső szakaszukban vannak”. A szóvivő hozzátette, hogy “az Európai Parlamentnek mindig is az volt a szándéka, hogy a szankciókat feloldják, és újra felvegyék a kapcsolatokat Kínával”.
Az Euronews szerint Metsola személyesen vezeti a tárgyalásokat, és amint Kína hivatalosan is megerősíti a szankciók feloldását, értesíteni fogja a parlamenti frakcióvezetőket. A South China Morning Post szerint “a következő hetekben” előrelépés történhet.
Bár hivatalos ütemterv még nem készült el, úgy tűnik, hogy a lendület egyre inkább növekszik. A Politico arról számolt be, hogy 2024 októberében David McAllister, a Parlament külügyi bizottságának elnöke és Engin Eroglu, a kínai küldöttség vezetője egyórás találkozót tartott kínai tisztviselőkkel – amelyet Metsola irodájával előzetesen tisztáztak.
A Parlament emberi jogi albizottsága – amely a Külügyi Bizottság alá tartozik – azon uniós szervek között van, amelyekkel szemben Kína szankciókat alkalmaz. A Kína-EU kapcsolatok 2021-ben értek mélypontra, amikor a kölcsönös szankciók arra késztették a Parlamentet, hogy befagyassza a régóta tárgyalt átfogó beruházási megállapodást (CAI). Úgy tűnik azonban, hogy a színfalak mögött továbbra is fennmaradtak az informális kommunikációs vonalak.
Márciusban a South China Morning Post arról számolt be, hogy az Európai Parlament visszavonta néhány saját maga által bevezetett korlátozást. Egy 2023-as belső iránymutatás megtiltotta a hivatalos látogatásokat Kínába és Iránba, korlátozta a delegációkat, és bejelentési kötelezettséget írt elő minden kétoldalú találkozóra. De 2025 februárjában Metsola javasolta e szabályok hatályon kívül helyezését.
A Parlament szóvivője később kifejtette, hogy az eredeti iránymutatást “nagyon különleges körülmények között” vezették be, és a 2024 novemberében elfogadott belső átláthatósági reformok nyomán vált feleslegessé. Az új szabályok előírják a külföldi képviselőkkel folytatott valamennyi találkozó teljes nyilvánosságra hozatalát, beleértve a szankciók alatt állókat is.
Fontos, hogy a korlátozások enyhítése nem korlátozódott Kínára. A Parlament feloldotta a katari és marokkói tisztviselőkkel szembeni kapcsolattartási tilalmat is. A belső megbeszélések még mindig folynak arról, hogy indokolt-e új, Kína- és Irán-specifikus iránymutatásokat adni. Egyelőre a jelentések szerint folytatódnak a tárgyalások Pekinggel, és a Parlament politikai étvágya a kapcsolatfelvétel megújítására egyre inkább látható.
A tágabb értelemben vett szankciórendszer azonban továbbra is szilárdan a helyén marad. A kölcsönös de-eszkaláció felé vezető út bizonytalan. Az Európai Tanács 2024 decemberében 2025 végéig meghosszabbította a kínai személyekkel és szervezetekkel szembeni szankcióit. A Tanács szóvivője nemrégiben azt mondta az SCMP-nek, hogy “nem tervezik” a Hszincsianggal kapcsolatos intézkedések feloldását. Elemzők szerint egy esetleges kompromisszum aszimmetrikus lehet: Peking feloldhatná az európai törvényhozók szélesebb körére vonatkozó szankciókat, míg Brüsszel csak a korlátozások egy kiválasztott részét szüntetné meg.
Mégis, bármilyen olvadás stabilizáló jelzést adna. Mivel az amerikai vámemelések továbbra is felborítják a globális kereskedelmi forgalmat és próbára teszik az európai gazdaság ellenálló képességét, mind Brüsszelnek, mind Pekingnek stratégiai érdeke, hogy újra kapcsolatba lépjen egymással. Egy gondosan kalibrált enyhülés nemcsak a kétoldalú politikai párbeszédet élénkítené fel, hanem a globális piacoknak is ritka kiszámíthatóságot nyújtana.
Forrás: China Chamber of Commerce to the EU
