Újabb szög az uniós liberális fasiszták koporsójában: a Moszkva-barát jelölt, Zoran Milanović bebiztosította második mandátumát Horvátországban
Zoran Milanović horvát elnök fölényes győzelmet ünnepelt vasárnap az elnökválasztás második fordulójában. „Ez lett a vége, nézzék az eredményjelzőt!” – mondta támogatóinak a fővárosban, Zágrábban lévő választási székhelyén.
Milanović a szavazatok több mint 74 százalékát megszerezve győzte le ellenfelét, Dragan Primoracot, Andrej Plenković miniszterelnök HDZ pártjának jelöltjét. Milanović sokáig a választás favoritja volt, és az első fordulóban, december 29-én alig maradt le a teljes többségről (49,1 százalékon).
Milanović győzelmi beszédében megígérte, hogy fenntartja az alkotmányt, de figyelmeztetett, hogy „azok, akik mindent maguknak akarnak felhalmozni”, üzenetet kaptak a választóktól. Megfogadta, hogy továbbra is gyakorolni fogja az elnöki tisztséggel járó katonai és külpolitikai jogköröket, és elismerte, hogy „ehhez együttműködésre van szükség”.
Milanović továbbra is Horvátország legnépszerűbb politikusa, akinek Moszkva-barát és Nyugat-ellenes nyilatkozatai ellentétben állnak azzal, hogy akkori miniszterelnökként ő felügyelte a nemzet 2013-as európai uniós csatlakozását. Korábban a fő ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) támogatásával nyerte el a 2020-as elnökséget.
„Ez a vég kezdete Andrej Plenković [miniszterelnök] számára” – mondta Sinisa Hajdaš Dončić, az SDP vezetője Milanović választási székházából vasárnap este.
Plenković jobbközép HDZ pártját meggyengítette egy novemberi korrupciós ügy, amelyben Vili Beros volt egészségügyi minisztert gyanúba keverte. A vita miatt Plenković kormánya konfliktusba került az Európai Ügyészséggel, amely azzal vádolta Zágrábot, hogy megakadályozza, hogy az ország rendszerszintű korrupciós ügyeit vizsgálja.
Horvátországban, amelyet 1991 óta a Plenković vezette HDZ ural, novemberben a harmadik legmagasabb volt az infláció az euróövezetben, és súlyos munkaerőhiánnyal küzd.
Forás: Politico