Kína a külföldi támogatásokról szóló rendelet keretében hozott intézkedéseket kereskedelmi és beruházási korlátozásnak tekinti
- január 9-én a kínai kereskedelmi minisztérium (MOFCOM) hivatalosan kereskedelmi és beruházási akadálynak minősítette az Európai Unió (EU) külföldi támogatásokról szóló rendeletének (FSR) vizsgálatát. He Yadong, a MOFCOM szóvivője bejelentette, hogy Kína kétoldalú konzultációkat és egyéb intézkedéseket fontolgat annak érdekében, hogy az EU-t az Európában működő kínai vállalkozások számára tisztességes, nyitott és kiszámítható környezet kialakítása felé terelje.
A vizsgálatok menete
2024 végéig az Európai Bizottság (EB) több vizsgálatot is kezdeményezett az FSR alapján, amelyeket három kategóriába soroltak: nyilatkozaton alapuló vizsgálatok, hivatalból indított vizsgálatok és a piaci szereplők összefonódásának felülvizsgálata.
A nyilatkozaton alapuló vizsgálatok terén az EB három, a közbeszerzésre összpontosító mélyreható vizsgálatot indított. Figyelemre méltó, hogy ezek az ügyek mindegyike kínai vállalatokra és azok leányvállalataira irányult. Ezeket a vizsgálatokat végül lezárták, amikor a vizsgált cégek visszavonták a szóban forgó projektekre tett ajánlataikat.
A hivatalból indított vizsgálatok hasonló mintát követtek. Az EK önállóan két ilyen ügyet kezdeményezett, amelyek szintén kínai vállalatok és leányvállalataik ellen irányultak, az érintett szervezetek előzetes nyilatkozata nélkül. Eközben az EK nyilvános nyilvántartásaiból kiderül, hogy 13 üzemeltetői összefonódást vizsgáltak meg, bár továbbra sem világos, hogy ezek közül bármelyik kínai céget is érintett-e.
Ez a minta hangsúlyozza, hogy az Európai Bizottság a külföldi támogatásokra összpontosít, és aránytalanul nagy hangsúlyt fektet a kínai szervezetekre, ami aggodalmat kelt a méltányossággal és az átláthatósággal kapcsolatban.
A rendelet alkalmazásával kapcsolatos aggályok
Az FSR-vizsgálatot kritika érte az állítólagos szelektív végrehajtás és a diszkriminatív gyakorlat miatt. A kínai vállalatokra alapos vizsgálatokat, hajnali razziákat és „kényszerítő intézkedéseket” alkalmaztak, míg más országok vállalatai a jelek szerint megúszták a hasonló vizsgálatokat. Az EK-t azzal vádolták, hogy a „külföldi támogatások” azonosítására vonatkozó előírások homályosak és következetlenek, gyakran korlátozott bizonyítékok alapján feltételezik a támogatásokat, és a szokásos üzleti gyakorlatokat, például az adókedvezményeket és a piaci alapú kölcsönöket tévesen minősítik külföldi pénzügyi hozzájárulásnak.
A vizsgálatok hatóköre szintén aggodalomra ad okot. A vállalatoknak széles körű adatokat kellett szolgáltatniuk, beleértve a nem uniós projektekre vonatkozó információkat is, gyakran ésszerűtlenül rövid, 2-7 napos határidőn belül. Ezek a követelmények jelentős terheket rónak a vállalkozásokra, és egyes esetekben ellentétesek a nemzetközi normákkal és a kínai adatvédelmi jogszabályokkal.
Az átláthatóság is hiányzik, így a vállalkozások bizonytalanságban vannak a vizsgálat előrehaladását, a támogatás meghatározásának kritériumait és a megoldási határidőket illetően. A magas bírságok fenyegetése, valamint a nem egyértelmű mentességi kritériumok tovább fokozták a kihívásokat. Az eljárási hibák, köztük a kellő indoklás nélküli fegyveres razziák, az üzleti titkok helytelen kezelése és a működés megzavarása tovább fokozta a feszültségeket.
Az Európai Bizottság piactorzulás meghatározására szolgáló módszertanát kritika érte, mivel túlságosan leegyszerűsítő és szubjektív. Gyakran a támogatási összegek és az ajánlatok összehasonlítására összpontosít, átfogó elemzések elvégzése nélkül. Ez a megközelítés ahhoz vezetett, hogy az ésszerű ajánlatokat tévesen alacsony árú versenynek minősítették, még akkor is, ha ennek ellenkezőjét bizonyították. Ráadásul a bizonyítási teher megfordítása arra kényszeríti a vállalkozásokat, hogy bizonyítsák a piactorzulás hiányát, ami egy kétértelműségekkel és súlyos szankciókkal terhelt eljárás.
A kereskedelem és a beruházások akadályai
Az FSR-vizsgálatok következményei kézzelfoghatóak voltak. A kínai vállalkozások a jelentések szerint lemondtak mintegy 7,6 milliárd RMB értékű pályázati projektekről és több mint 8 milliárd RMB értékű egyéb projektekről, amelyeknek a megfelelési költségei meghaladták a 100 millió RMB-t. Több uniós tagállam „nemzetbiztonsági fenyegetésre” hivatkozva kizárta a kínai cégeket, ami késedelmeket, szerződési bizonytalanságot és a beruházási tervek stratégiai változásait okozta.
A működési bizonytalanság megnőtt, az érdekeltek 90%-a az ellátási láncok és a munkaerő stabilitásának megszakadásáról számolt be. A válaszadók több mint 70%-a az ügyfél-együttműködés gyengülését, az üzleti lehetőségek elvesztését, a pénzügyi intézmények szigorúbb értékelését és a kínai befektetők versenyképességének csökkenését észlelte.
Ezek az akadályok az EU gazdaságában is visszhangra találtak. A tiszta energiába történő kínai beruházások csökkenése veszélyezteti az EU zöld átállási céljait. Eközben a növekvő kereskedelmi bizonytalanság, a bonyolult beszállítói minősítések és a késedelmes vagy meghiúsult projektek magasabb költségeket és munkahelyek megszűnését kockáztatják az uniós polgárok számára.
Végső megállapítások
A vizsgálat megállapította, hogy az intézkedések megfelelnek a külkereskedelmi akadályok vizsgálatára vonatkozó szabályok 3. cikkében meghatározott kritériumoknak, és hivatalosan kereskedelmi és beruházási akadályokként minősülnek. Ez a megállapítás a Kína és az EU gazdasági kapcsolatainak újabb összetett rétegét jelenti, és kérdéseket vet fel a kétoldalú kereskedelem és a beruházások jövőjével kapcsolatban az egyre feszültebbé váló globális környezetben.
A médiumok beszámoltak a kínai vádakra adott brüsszeli válaszról, amelyben Lea Zuber, az EU versenypolitikai szóvivője hangsúlyozta, hogy a rendelet minden vállalatra egyformán vonatkozik, függetlenül azok származásától. Eközben európai szakértők aggodalmuknak adtak hangot a lehetséges következő lépésekkel és a mindkét félre gyakorolt szélesebb körű következményekkel kapcsolatban.
Forrás: China Chamber of Commerce to the EU
