Hiába bukott meg Bassár el-Aszad Szíriában, a háború folyik tovább a hatalomért
A Nagel-bizottság, amely az izraeli kormány katonai kiadásait értékeli, legutóbbi jelentésében azt mondja, hogy Irán már nem jelent közvetlen veszélyt a zsidó államra. Ugyanakkor a veszély Ankara irányából felerősödött.
A szíriai diktátor bukása destabilizálta Szíriát, amelynek alapvető geopolitikai érdekeltségei voltak a középkorban. A káoszban Izrael látta át a helyzetet leghamarabb, felkészült arra, hogy Irán igyekszik majd elfoglalni bizonyos területeket az országban, ezért megelőző csapásokat indított, hogy megakadályozza az Irán-barát erők belvonulását, egyben ellensúlyozzák az esetleges Izrael ellen irányított műveleteket Libanonon keresztül. Az Irán által támogatott erőket Izrael felügyelet alatt tartja, Aszad-rezsim bukása óta azonban egy új szereplő került a képbe: a kurdok.
A szíriai kurd erők vezetője, Mazloum Abdi 2025. január elején bejelentette, hogy megállapodás született „Szíria egységéről és területi integritásáról”. A Szíriai Demokratikus Erők (SDF) 2011 óta egyfajta Damaszkusztól független, autonóm fennhatósággal rendelkező enklávét hoztak létre az ország északkeleti részén. A közelmúlt politikai felfordulásai során a korábbi rezsim csapatai ellen harcoltak. Ez a helyzet lehetővé tette számukra, hogy új területeket ellenőrizzenek. Ráadásul az FDS-t a Nyugat, élén az Egyesült Államokkal, támogatja az Iszlám Állam elleni harcban. Ez azonban nem feltétlenül tetszik Ankarának.
Oszmán nosztalgia
Törökországban van egy függetlenségre törekvő kurd lakosság, többségük a délkeleti, hegyvidéki régiókban. Van egy fegyveres szervezet, a PKK, amely nem habozik támadásokat szervezni. Ez a Nyugat szemében terrorszervezetnek minősül. Az FSD előretörése azonban aggasztja a török kormányt és Recep Tayyip Erdogan elnököt. Azzal vádolják őket, hogy kapcsolatban állnak a törökországi fegyveres szeparatistákkal és a PKK-val. Ankara hadserege a rendszerváltás óta már hajtott végre rajtaütéseket és bombázásokat Szíriában. A feszültség továbbra is érezhető.
A török elnök 2025. január 6-án figyelmeztetést adott ki, hogy ellenez minden olyan hatalommegosztást, amely országa érdekeivel ellentétes. A Nagel-bizottság elemzése szerint ez a figyelmeztetés azt az imperialista vágyat mutatja, hogy az egykori Oszmán Birodalom területének megfelelő befolyási övezetet építsenek újra. Ez az oka annak, hogy török erők Líbiában és Azerbajdzsánban is tevékenykednek Örményország ellen Hegyi-Karabah ellenőrzéséért.
Forrás: Tagtik
