2025 január 1-én, 73 éves korában elhunyt Wayne Osmond, a The Osmonds nevű családi együttes alapító tagja
Wayne énekes és gitáros volt, és számos legnagyobb slágerük, köztük a Crazy Horses, a Goin’ Home és a Let Me In társszerzője. „Wayne annyi fényt, nevetést és szeretetet hozott mindenkinek, aki ismerte, különösen nekem” – írta testvére, Donny. „Ő volt a végső optimista, és mindenki szerette.”
Merrill Osmond „zseniális zeneszerzőnek” nevezte néhai testvérét, aki „képes volt emberek millióinak szívét megragadni és közelebb vinni őket Istenhez”.
Wayne 1951 augusztusában született a Utah állambeli Ogdenben, kilenc gyermek közül a negyedik legidősebbként, és mormon háztartásban nőtt fel. Gyermekkorában egy barbershop-kvartettben kezdett el fellépni testvéreivel, Alannel, Merrillel és Jayjel.
1961-re a harmonizáló testvérek rendszeres fellépői voltak a kaliforniai Disneylandnek. Egy évvel később a The Andy Williams Show-ban debütáltak a televízióban. Gyorsan a műsor állandó szereplőivé váltak, és hibátlan, fáradhatatlanul begyakorolt előadásaik miatt kiérdemelték a „one-take Osmonds” becenevet.
A fiatalabb testvér, Donny 1963-ban csatlakozott a csapathoz, és elkezdték bővíteni repertoárjukat tiszta popdalokkal. Kezdeti kislemezeik megbuktak, de miután a Jackson 5 sikere megmutatta, hogy a családi pop is lehet kereskedelmi siker, az MGM Records leszerződtette a bandát, és elküldte őket a híres Muscle Shoals R&B stúdióba dolgozni.
Ott kaptak egy One Bad Apple (Don’t Spoil the Whole Bunch) című dalt, amelyet eredetileg a Jacksonéknak írtak, de a lemezkiadójuk elutasította. A pimasz, pezsgő és ragyogó dal 1971-ben öt hétig vezette az amerikai kislemezlistát, és egy évtizeddel a profi debütálásuk után megalapozta a zenekar listavezető szerepét.
Egy ideig a testvérek ugyanolyan lázas izgalmat váltottak ki, mint a Beatles. Amikor a zenekar 1973-ban a Heathrow repülőtérre repült, 10 000 tizenéves rajongó töltötte meg egy közeli irodaház tetőkertjét, hogy lássa őket megérkezni. Az erkély korlátjának és falának egy része a tömeg tombolása közepette leomlott, 18 nő könnyebben megsérült.
Induláskor rajongók százai ostromolták a limuzinjukat. A New York Times riportere szerint „szerencséjük volt, hogy élve megúszták”, míg a Guardian szerint a jelenetek miatt majdnem betiltották a popzenekaroknak a Heathrow-n keresztül az Egyesült Királyságba való belépését.
A pop azonban szeszélyes iparág, és az Osmonds lemezeladásai az 1970-es évek közepére kezdtek visszaesni. Ezzel egy időben Donny és Marie Osmond saját televíziós varietéműsort kapott, amely hatalmas sikert aratott az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban pedig a BBC One vetítette.
Ennek következtében a zenekar szünetelt, és végül 1980-ban feloszlott, bár a következő évtizedekben rendszeresen újra összeálltak megyei vásárokon és újraegyesítő turnékon. Wayne Osmond élete során számos egészségügyi problémával küzdött. Gyermekkorában agydaganatot diagnosztizáltak nála, ami kognitív problémákat eredményezett.
1994-ben észrevette, hogy állapota egyre rosszabbodik.
„Észrevettem, hogy már nem tudok szaxofonozni, mert lüktetni kezdett a fejem” – emlékezett vissza később. „És a térdeim kiestek alólam, amikor a színpadon voltam.”
Wayne a nyugdíjas éveit azzal töltötte, hogy hobbijának hódolt, többek között a műlegyezéssel és a családjával töltött idővel. Megőrizte optimista szemléletét, és a Utah állambeli Desert News című újságnak azt mondta, hogy a halláskárosodás nem zavarja.
„A kedvencem most az, hogy a kertemet gondozom” – mondta. „Kikapcsolom a hallókészülékemet, süket vagyok, mint egy kilincs, nincsenek hangok, ez igazán öröteli”. Feleségét, Kathlynt és öt gyermekét, Amyt, Stevent, Gregoryt, Saraht és Michellet hagyta hátra. Emellett nyolc testvérét: Virl, Tom, Alan, Merrill, Jay, Donny, Marie és Jimmy.
Forrás: BBC
