Az uniós biztosjelöltek közel fele kitért Kínára a meghallgatáson
Szeptember 17-én Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nyilvánosságra hozta, hogy kiket választott az új Bizottságba, köztük hat jelöltet a tekintélyes ügyvezető alelnöki posztokra. Prioritásai: az éghajlatváltozás kezelése, a biztonság megerősítése és a versenyképesség fokozása. November 4. és 12. között az Európai Parlament bizottságai mind a 26 jelöltet megvizsgálták, és csaknem a felük említette Kínát – egyesek bizonyos mértékben, mások csak érintőlegesen. A meghallgatások bepillantást engedtek az EU végrehajtó karának következő évekbeli politikai pályájába.
Íme a 26 meghallgatás legfontosabb tanulságai.
- „Versenyképesség” – ez a divatos szó a biztosjelöltek körében.
Meghallgatása során Stéphane Séjourné, a jólétért felelős ügyvezető alelnökjelölt bírálta Kína úgynevezett „tisztességtelen” versenyét, és olyan intézkedéseket szorgalmazott, mint egy „versenyképességi alap” és szociálisan motivált közbeszerzések, hogy megvédjék az uniós gyártást a kínai túltermeléssel szemben.
A startupokért és innovációért felelős Jekatyerina Zaharieva biztosjelölt a „versenyképességet” emelte ki von der Leyen második hivatali idejének központi témájaként, és a kutatás-fejlesztésbe történő uniós beruházások növelését szorgalmazta, hogy felvehesse a versenyt az olyan globális hatalmakkal, mint az Egyesült Államok és Kína.
Dombrovskis felvázolta egy új „versenyképességi koordinációs eszköz” tervét, amely a nemzeti beruházásokat az uniós célokhoz igazítaná, míg más jelöltek az EU energetikai versenyképességének fokozását és a stratégiai beruházások összpontosítását célzó reformokat hangsúlyozták.
- A technológiai szuverenitásért felelős biztosjelölt kiemeli Európa Kínától való függőségét az 5G-berendezések tekintetében
A finn Henna Virkkunen a technikai és biztonsági kockázatokra összpontosító meghallgatáson aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy Európa a kínai Huawei és ZTE cégek 5G-berendezéseire támaszkodik. Figyelmeztetett, hogy Európa „lemaradásban van”, és egyre nagyobb hiányosságokkal szembesül az 5G, az optikai szálak, a mesterséges intelligencia, a chipek, a felhőtechnológia és a digitális készségek terén. Virkkunen rámutatott, hogy az európai 5G-felhasználók 42%-a úgynevezett „magas kockázatú gyártókra” támaszkodik. A tagállamok nem veszik ezt elég komolyan – mondta, és fogadkozott, hogy fokozzák a blokk digitális szuverenitását.
- A nemzetközi együttműködésért felelős biztosjelölt Kína tengerentúli programjairól nyilatkozik
Jozef Síkela aggodalmának adott hangot Kína tengerentúli beruházásaival kapcsolatban, különösen Afrikában, és úgy jellemezte azokat, mint amelyek „adósságcsapdákat” hoznak létre és „neokolonialista” tendenciákat tükröznek. Azt javasolta, hogy Kína tanulhatna az EU beruházásokkal kapcsolatos megközelítéséből. Síkela emellett az EU „globális kapu” stratégiáját mint fenntartható fejlesztési modellt népszerűsítette, miközben elismerte Oroszország és Kína növekvő befolyását Afrikában, és hangsúlyozta, hogy Európának erre reagálnia kell.
- A fenntartható közlekedésért és turizmusért felelős biztosjelölt szerint az EU elektromos autóinak nem szabad lemaradniuk Kínától
A görög Apostolosz Tzitzikosztasz, a fenntartható közlekedésért és idegenforgalomért felelős uniós biztosjelölt arra figyelmeztetett, hogy Európának el kell kerülnie, hogy megismételje a napelemiparban elkövetett „hibáit”, ahol hagyta, hogy a kínai verseny „erodálja piaci részesedését”. Tzitzikostas azt is hangsúlyozta, hogy az EU gépjárművekre vonatkozó kibocsátáscsökkentési céljait, amelyek szerint 2035-ig minden új járműnek zéró károsanyag-kibocsátásúnak kell lennie, változatlanul kell hagyni, és felszólított a töltőinfrastruktúrába történő nagyobb beruházásokra, hogy az EU 2050-re elérje az éghajlat-semlegességi célokat.
- A gazdasági és kereskedelmi biztosjelölt Kína „legnehezebb kereskedelmi partnerének” nevezte Kínát
Maroš Šefčovič november 4-i meghallgatásán Kínát „a legnagyobb kihívást jelentő kereskedelmi partnernek” nevezte, de a kínai túlkapacitásra vonatkozó kérdésre nem válaszolt. Hangsúlyozta, hogy a kereskedelmi kapcsolatokban a méltányosság és az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében „egyensúly helyreállítására” van szükség. Közben Zoffi szlovák miniszterelnök október 31. és november 5. között Kínába látogatott.
Az EU és az Egyesült Államok közötti feszültségekkel kapcsolatban Šefčovič megfogadta, hogy újjáéleszti az EU és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi és technológiai bizottságot, és szorgalmazza a kulcsfontosságú ásványi anyagokra vonatkozó megállapodásokat, hogy az uniós vállalatok az inflációcsökkentési törvény alapján jogosultak legyenek az amerikai adójóváírásokra.
- A halászati biztosjelölt kérdésekkel szembesül a tenger gyümölcseinek importjával kapcsolatban, Kína dominál a kínálatban
Costas Kadist, a halászati és tengerészeti ügyekért felelős biztosjelöltet arról kérdezték, hogy az EU-ban elfogyasztott tenger gyümölcseinek 70%-át importálják, nagyrészt Kínából. Kína a világ haltermelésének mintegy 39%-át adja, míg az EU csupán 2%-kal járul hozzá.
- A biztosok erősebb „transzatlanti partnerségre” szólítanak fel
Jozef Síkela hangsúlyozta a transzatlanti együttműködés döntő fontosságát, megjegyezve, hogy az Egyesült Államoknak és Európának számos közös érdeke van, és természetes stratégiai szövetségesek. Rámutatott, hogy mindkét régió a globális GDP több mint 40%-áért felelős, és hasonló riválisokkal néz szembe, ami megerősítette a folyamatos hatékony együttműködésbe vetett hitét…”.
- Az ukrán válságot szinte minden biztosjelölt kiemelte
Az Európai Bizottság első alkalommal nevezett ki „védelmi biztost”, ezzel is kiemelve, hogy az EU egyre nagyobb hangsúlyt fektet a biztonságra. A szerepkör az európai széttöredezett védelmi ipar integrációját, a finanszírozás növelését és az Ukrajna számára nyújtott folyamatos katonai támogatás biztosítását foglalja magában.
Trump NATO-fenyegetéseire válaszul a biztosnak esélyes litván Andrius Kubilius hangsúlyozta, hogy a magasabb védelmi kiadásokat Oroszország, nem pedig az USA hajtja. Szinte valamennyi biztos kiemelte, hogy az orosz-ukrán konfliktus kulcsfontosságú az európai biztonság és versenyképesség szempontjából, Lengyelország költségvetési biztosa pedig egy alap létrehozását javasolta Kijev támogatására és az uniós védelem megerősítésére.
A képviselők 80 órás meghallgatás után a 26 biztos közül 19-et jóváhagytak, de elhalasztották a döntést a magyar biztos és hat ügyvezető alelnök személyéről. A többi biztost kétharmados többséggel vagy titkos szavazással hagyhatják jóvá,. A végső lépés a teljes Bizottságról szóló szavazás lesz november 27-én. Ha jóváhagyják, von der Leyen csapata december 1-jén kezdheti meg munkáját, ha nem, akkor a kezdés 2025-re csúszhat.
Forrás: China Chamber of Commerce to the EU
