Az EU demokratikus hiánya: az európai választói akarat és az Európai Bizottság összetétel között nincs semmiféle összefüggés
Régi problémája az EU-nak, amit most, a júniusi európai választások eredményei is bizonyítottak, hogy a választói akarat és Európai Bizottság politikai összetétele között nincs összefüggés és ennek a hiánya demokratikus szempontból igen csak problematikus – mutat rá Nils Enderlin, az európai jog doktori hallgatója a Le Monde-ban megjelent cikkében.
2022-ben, több hónapos munka után mintegy ötven polgári javaslatot nyújtottak be az Európai Unió (EU) intézményeihez az Európa jövőjéről szóló konferencia keretében. A demokrácia témájában az európai polgárok különösen azt hangsúlyozták, hogy jobban figyelembe kell venni a hangjukat, akár valóban transznacionális parlamenti választások, akár európai népszavazás létrehozása, akár az Európai Bizottság kinevezésére gyakorolt valódi befolyás révén.
Az Európai Tanács 2023. év végi udvarias válaszától eltekintve, felhívásaik nem találtak meghallgatásra. Pedig egy komoly problémáról tanúskodnak, amelyben az európai integráció megbotlik: bár Európa rendelkezik a működő demokrácia minden kellékével, és a Parlament rendszeresen megerősítette hatáskörét, a választási részvétel stagnál, és továbbra is fennáll az az érzés, hogy Európa bizonyos átláthatatlanságra épül. És ezt a tendenciát nem fogja megfordítani a következő Európai Bizottság összetétele [amelynek jelöltjeit november 4. és 12. között hallgatja meg a Parlament], amely minden eddiginél jobban jobbra hajlik.
Egy klasszikus parlamentáris rendszerben ugyanis az általános választások általában megnyitják az utat egy olyan kormány megalakulása előtt, amely képes a többséget összefogni, és amelynek különböző összetevői egyenlő arányban kellene, hogy képviseltessék magukat. Erről azonban az új Európai Bizottság esetében szó sincs.
Forrád: Le Monde
