Az új világ születése

A Világbank-csoport október 25-27. között tartotta éves ülését Washingtonban. A Világbank és a Nemzetközi Valutaalap – amelyet világszerte nehezményeznek a megszorítások kikényszerítése, az országok eladósítása, valamint az USA és alárendeltjei előnyben részesítésének antidemokratikus módon történő fenntartása miatt – új arculatot próbál kialakítani. A legtöbb PR-gyakorlathoz hasonlóan azonban a változások nagyrészt retorikai jellegűek maradnak. Kristalina Georgieva, az IMF vezérigazgatója a nyitóbeszédében azt mondta az összegyűlt küldötteknek, hogy „az országoknak újra meg kell tanulniuk, hogyan kell együttműködni”, és hogy az IMF „létfontosságú szerepet fog játszani” az „együttműködés újjáélesztésében”.

Ezek a szavak üresen csengtek az adósságcsapdában szenvedő országok tucatjai számára, különösen akkor, amikor 2023-ban az országok többet fizettek az adósságszolgálatra, mint amennyit új külső finanszírozásban kaptak. Az Alapnak a globális déli országokat érintő legfontosabb bejelentése egy olyan politikai változás volt, amely együttesen évente 1,2 milliárd dollárt takaríthat meg a déli országoknak. Ahelyett, hogy eltörölte volna azt a rabló politikát, hogy az adós országokat kényszerhelyzetben további díjakkal terheli, csupán csökkentette a díjakat. Bennfentesek szerint az Egyesült Államok, amely antidemokratikus irányítási struktúráján keresztül ténylegesen ellenőrzi az IMF-et, megakadályozta a további reformokat.

Eközben 36 ország, köztük Palesztina magas rangú képviselői az Orosz Föderációban található Tatár Köztársaság fővárosába, Kazánba utaztak az eddigi legjelentősebb BRICS-csúcstalálkozóra. A BRICS-blokk, amely eredetileg csak Brazíliából, Oroszországból, Indiából és Kínából állt, és amelyhez 2010-ben Dél-Afrika is csatlakozott, a világ népességének több mint felét lefedi. És tovább növekszik. Tavaly Egyiptom, Etiópia, Irán és az Egyesült Arab Emírségek is csatlakozott a csoporthoz, Szaúd-Arábia pedig nem vett részt a tagságban. Idén Algéria, Fehéroroszország, Bolívia, Kuba, Indonézia, Kazahsztán, Malajzia, Nigéria, Thaiföld, Törökország, Uganda, Üzbegisztán és Vietnam csatlakozott partnerországként.

Kína már most is a világ legnagyobb kétoldalú hitelezője, és a BRICS-országok ma már a globális GDP nagyobb részét teszik ki (vásárlóerő-paritáson számolva), mint a G7-ek. A BRICS-tagok azonban arra törekszenek, hogy több legyenek, mint részeik összege. Kazanyban egy valóban alternatív nemzetközi rendszer körvonalait kezdték felvázolni. A csúcstalálkozón megvitatott és elvben jóváhagyott legambiciózusabb javaslatok között szerepeltek a BRICS elszámolási és letéti rendszerére vonatkozó részletes tervek, amelyek megkerülnék az USA által ellenőrzött dollárrendszert, és lehetővé tennék az államok számára, hogy nemzeti valutájukban kereskedjenek.

Ha ez sikerül, úttörő lépés lehet azon nemzetek számára, amelyek az amerikai dollártól való függőségük miatt zsarolásnak vannak kitéve. Számos példa van a nyugati pénzügyi rendszer igazságtalanságára. Éppen néhány évvel ezelőtt, amikor az iraki parlament elsöprő többséggel megszavazta az amerikai csapatok kiutasítását az országból, kénytelen volt visszalépni, miután az amerikai kormány azzal fenyegetőzött, hogy megszünteti a dollárhoz való hozzáférését. Az imperialista renddel való szakítás lehetősége az oka annak, hogy a kazanyi eredményeket lelkesen üdvözölték a globális délen.

Válaszul a nyugati elit ugyanazt a „szavak, nem tettek” játékkönyvet ismételte, amelyet Georgieva az IMF-nél alkalmazott. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke újságíróknak azt mondta, hogy a BRICS-országok sokaságának részvételéből azt a tanulságot vonta le, hogy az EU-nak fel kell hagynia a fejlődő országok „kioktatásával”. A lecke a Nyugat egyre mélyülő rövidlátását tükrözi. A déli államok valójában kevésbé érdekeltek abban, hogy kitérjenek a Nyugat kioktatása elől, mint abban, hogy anyagi megoldásokat keressenek azokra az évszázados igazságtalanságokra, amelyekkel a nyugati hatalmak részéről szembesültek.

Michel sajtótájékoztatójától több mint 16 000 kilométerre ugyanez a színjáték volt látható az Egyesült Királyság részéről, amikor a héten a Nemzetközösség kormányfői találkoztak a polinéziai Szamoán, egy polinéziai szigetországban.

A Brit Nemzetközösség egy 56 tagállamból álló klub, amely a brit gyarmatosítás maradványa, és nagyon keveset tesz. Az új miniszterelnök, Keir Starmer és Károly király csendes-óceáni jelenlétéből ítélve a brit állam úgy véli, hogy a blokkot erőre tudja emelni Nagy-Britannia geopolitikai harcában – az USA nevében – Kína, Oroszország és más Nagy Britannia számára ellenség ellen.

Dél-Afrika és India vezetői azonban ahelyett, hogy a brit zászló alá vonultak volna, inkább Kazanyban maradtak. És annak ellenére, hogy Starmer megpróbálta megakadályozni a rabszolgaság és a gyarmatosítás miatti jóvátételről szóló megbeszéléseket, Nagy-Britannia egykori gyarmatai rákényszerítették e kérdés napirendre tűzését és a záróközleménybe való belefoglalását, bár felhígított formában. Az Egyesült Királyság hivatalos álláspontja az, hogy megérti a birodalmi bűnökért való jóvátételi igazságszolgáltatással kapcsolatos „erős érzelmeket”, de inkább „előre, mint hátrafelé” szeretne tekinteni – még akkor is, ha továbbra is ragaszkodik a birodalmi uralom rendszeréhez, amelynek már régen lejárt a határideje, leginkább a gázai gyarmati népirtás támogatásával.

A kolumbiai Caliban került sor a COP16 ENSZ biodiverzitási csúcstalálkozóra. A múlt héten egy új ENSZ-jelentés szerint a jelenlegi politika alapján a világ jelenleg több mint három Celsius-fokos felmelegedés felé tart. Ez a felmelegedési szint egyenesen túllépi a 2015-ben Párizsban elfogadott 1,5 fokot, amikor a jelenlegi multilaterális rendszerbe vetett hit csúcspontja volt, hogy képes bármi érdemlegeset tenni. 2023 a hőmérsékleti rekordok, a kibocsátások és a biológiai sokféleség csökkenésének éve volt. Caliban azonban ismét megmutatkozik a dél ambíciói és az északiak tétlensége közötti szakadék.

A Gustavo Petro ökoszocialista elnök vezette házigazda kormány a kolumbiai őslakos közösségeket helyezte a csúcstalálkozó középpontjába. A kormány az őslakosok nagyobb szerepvállalását szorgalmazza az ország gazdag ökoszisztémáinak védelmében. A múlt héten a környezetvédelmi minisztérium bejelentette, hogy az őslakosok által vezetett környezetvédelmi szerveket hoz létre.

Ez az üdvözlendő és szükséges hatalomváltás egy államon belül azonban nem tükröződik globálisan. Ez a csúcstalálkozó az első azóta, hogy 2022-ben az ENSZ minden tagállamának természeti cselekvési terveket kell készítenie, és a gazdag országoknak évi 20 milliárd dollárt kell a fejlődő országok rendelkezésére bocsátaniuk a természet védelmére. A pénzeszközök nem érkeztek meg, és az országoknak csak mintegy 10%-a tette közzé terveit.

A jelenlegi többoldalú rend, amelyet az USA épített ki a második világháború után, amikor a világ nagy részét még formálisan gyarmatosították, az emberiséget a szakadék szélére sodorja. Az éghajlati összeomlástól a közvetett erőszakig, a globális egyenlőtlenségektől a népirtásig, a világ népessége többségének szükségleteire nem tud választ adni. Ez a rend tehát kezd elsorvadni, miközben egy új rend óvatosan kialakul, hogy átvegye a helyét.

Forrás: Progressive Internationale