Az EU legfelső bírósága elindította az Ursula von der Leyen elleni pert Pfizergate-ügyben
Az Európai Bíróság november 15-ére tűzte ki a New York Times és az Európai Bizottság közötti Pfizergate-per kezdőnapját.
Az ügy azzal kapcsolatos, hogy a von der Leyen-bizottság nem adta ki a Bizottság elnöke és Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója közötti mobiltelefonos üzenetváltásokat, amelyekben egyesek szerint az EU Covid vakcinabeszerzési programjának kulcsfontosságú részleteiről volt szó.
A 15 bíróból álló nagykamara november 15-én tárgyalja az ügyet – írja a Financial Times.
Általában ez a kamara foglalkozik a rendkívül összetett vagy nagy jelentőségűnek ítélt ügyekkel – jegyezte meg a brit lap.
„A bíróság várhatóan dönt a bizonyítékok elfogadhatóságáról, majd a Bizottság jogi képviselőitől azt kéri, hogy magyarázzák meg, léteztek-e valaha is a szövegek, és ha igen, miért nem rögzítették azokat. Várhatóan azt is megkérdezik tőlük, hogy megsemmisítették-e őket, és ha igen, milyen okból” – írja az FT.
Von der Leyen meghallgatása a legfelsőbb bíróságon mindössze néhány nappal azután történik, hogy az Európai Parlament is tervezi a biztosok megerősítő meghallgatását.
Idén júliusban az EU általános bírósága úgy ítélte meg, hogy a Bizottság egy másik ügyben jogellenesen eltitkolta a Covid-19 vakcinákra vonatkozó közbeszerzési szerződések egyes részleteit, míg az EU leköszönő ombudsmanja, Emily O’Reilly az EK „hivatali visszásságának” példájaként jellemezte a szövegek közzétételének elmulasztását.
Az európai parlamenti képviselők és a nyilvánosság nyomására a Bizottság végül 2022-ben nyilvánosságra hozta a beszerzési szerződéseket, de a bíróság megállapította, hogy a Bizottság hibázott, amikor azok egyes részeit szerkesztette.
A bírósági pert zöld európai parlamenti képviselők indították, akik nagyon kritikusan szemlélték von der Leyen ügykezelését. Az Európai Bizottság azon döntése, hogy a Pfizer amerikai gyógyszeripari óriáscégnek adjon oltóanyag-gyártási szerződést, kísérti a Bizottságot és von der Leyen elnököt, az ezt követő nyilvános botrányok pedig Pfizergate néven váltak ismertté.
Miután kiderült, hogy az EU igen magas árat fizetett az oltóanyagokért, kiderült, hogy az üzlet valószínűleg a Pfizer vezérigazgatója, Albert Bourla és a Bizottság elnöke között küldött „titkos” szövegek után jött létre.
Amikor a New York Times hozzáférést kért a von der Leyen és Bourla közötti üzenetekhez, a Bizottság kijelentette, hogy „nincs róla feljegyzés”. A Bizottság azt állította, hogy az SMS-ek gyakran „rövid ideig tartanak”, és mint ilyenek, nem tartoznak a nyilvántartási követelmények hatálya alá.
A New York Times emiatt feljelentést tett von der Leyen ellen, azzal érvelve, hogy a Bizottságnak jogi kötelessége lenne kiadni az üzeneteket.
Forrás: Brussels Signal
