Macron: “Ti fogjátok megölni az Európai Uniót!” Scholz: “Nem mi, hanem ti!”
Emmanuel Macron és Olaf Scholz vezeti az EU két legnagyobb gazdaságát, egyben 360 kilométeres határon osztoznak. De amikor Európát a globális fenyegetésekkel szemben kell megvédeni, ez a két szomszéd mintha különböző bolygókon lenne.
A francia elnök a héten Berlinben egy rendezvényen arra figyelmeztetett, hogy az EU „meghalhat”, és ha folytatja a „klasszikus” szabadkereskedelmi menetrendet, két-három éven belül „kiesik a piacról”. Hangsúlyozta, hogy Európának protekcionistább menetrendet kellene felkarolnia, ha életben akar maradni.
Scholz eközben azzal érvelt, hogy az európai iparágak tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni védelme „nem vezethet ahhoz, hogy kárt okozzunk önmagunknak”. Németország pénteken a kínai elektromos járművekre kivetett új EU-vámok ellen szavazott, miután Scholz közbelépett, annak ellenére, hogy országa ellenállását fejezte ki a lépéssel szemben.
Az EU két vezető hatalmának nézeteltérése jól mutatja azt a dilemmát, amellyel a blokk 27 kormánya szembesül a globális kereskedelem rendkívül érzékeny pillanatában. Az amerikai elnökválasztás késhegyen halad, és Donald Trumpot egy hónap múlva újraválaszthatják. Korábban már keményen játszott az EU-val a kereskedelem terén, új vámok kivetését javasolja, ha visszaszerzi a Fehér Házat a republikánusok számára.
De még a demokrata Joe Biden elnöksége is protekcionista irányba terelte az amerikai politikát, több százmilliárd dollár értékű ipari befektetéssel előnyben részesítette a hazai cégeket, és csábította az európai vállalatokat, hogy áttelepüljenek az Egyesült Államokba.
Mivel Kína egyre határozottabb, különösen a kritikus új, szén-dioxid-semleges technológia és ellátási láncok terén, az EU-nak van néhány választási lehetősége, ha versenyezni akar. Ezekhez a döntésekhez nagymértékű konszenzusra lesz szükség a nemzeti vezetők részéről. És úgy tűnik, hogy a blokk két legnagyobb hatalma azonban nem ért egyet.
A szerdai Berlini Globális Párbeszéd alkalmával Scholz és Macron kezet fogtak ugyan és melegen mosolyogtak, majd a napot azzal töltötték, hogy vadul másképp ítéljék meg azt, amit Európának ezután tennie kellene. Eltértek egymástól a kulcsfontosságú témákban, így például a közös uniós hitelfelvételre, a kínai járművek behozatalára kivetett vámokra és a dél-amerikai országokkal folytatott kereskedelmi tárgyalásokra vonatkozó javaslatok tekintetében.
Az eseményen a kérdezz-felelek során Macron utalt a Scholzcal kapcsolatos nézeteltérésük leküzdésének nehézségeire, amikor arról kérdezték, hogy képes lesz-e meggyőzni Berlint a közös EU-adósság kibocsátásáról, ahogy azt Mario Draghi volt olasz miniszterelnök hivatalos jelentésében javasolta.
Macron és Scholz egyébként megvitatta az Európa versenyképességéről szóló Draghi-jelentést, amely az Európai Tanács következő csúcstalálkozójának napirendjén szerepel majd. Hivatalosan Párizs és Berlin is egyetért Draghival. Ám ahogy mondani szokták, az ördög a részletekben rejlik. A valóságban ugyanis egyáltalán nem értenek egyet a közös uniós hitelfelvétel javasolt új hullámával, hogy stratégiai ágazatokba, valamint abban, hogy a rivális Kínában és az Egyesült Államokban fektessenek be, miközben Franciaország ragaszkodik az újabb EU-hitel felvételéhez, nem is kevés hitel felvételéhez. Párizs azt szeretné, ha a világjárvány utáni helyreállítási terv tapasztalatainak megismétlődne. Erről viszont Németország hallani sem akar.
Forrás: Politico
