Nagy a félelem a fősodrú európai liberál-bolsevik pártokban az osztrák “szélsőjobb” győzelme után
Az osztrák szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ) a vasárnapi (szeptember 29.) választásokon a szavazatok 29%-ával története során először győzött a parlamenti választásokon, Herbert Kickl pártelnök szerint „új korszakot” hirdetett Ausztria számára.
„A választók tekintélyt parancsolóan szólaltak meg. Egyértelműen kijelentették, hogy a dolgok nem mehetnek így tovább ebben az országban” – mondta Kickl.
Eközben Nehammer Osztrák Néppártja (OVP) a második helyen végzett, így potenciális királycsinálónak számít egy esetleges jövőbeli koalícióban. Nehammer korábban elutasította az FPÖ vezetőjével való koalíció gondolatát, de nyitva hagyta az ajtót a párttal való együttműködésre, amennyiben Kickl kizárásra kerül.
Az este legnagyobb veszteségét a balközép Szociáldemokrata Párt (SPÖ) szenvedte el, amely története legrosszabb eredményét érte el, és a szavazatok 21%-ával a harmadik helyen végzett.
A liberális NEOS a szavazatok 9,2%-át gyűjtötte be, megelőzve a Zöld Pártot, amely a Nehammer vezette ÖVP távozó koalíciós partnereként 8,3%-ot kapott – 5,6 százalékpontos visszaesést a 2019-es eredményekhez képest.
A Marco Pogo (Dominik Wlazny) vezette szatirikus Sörpárt (BIER), amely 2022-ben indult az osztrák elnökválasztáson és a szavazatok 8%-át szerezte meg, valamint az Osztrák Kommunista Párt (KPÖ) nem tudta átlépni a parlamentbe jutáshoz szükséges 4%-os küszöböt.
Az FPÖ 2019 óta jelentősen növelte támogatottságát és újjáépítette bázisát Kickl vezetésével, miután a pártot sújtó korrupciós botrányok sorozata után.
„„A fő kérdés itt egyszerűen az, hogy a konzervatívok akarnak-e kancellár alatt lenni?”. mondta Heinisch egy FPÖ-ÖVP koalíció lehetőségét latolgatva, amelyet egy FPÖ kancellár vezetne.
A döntés most Alexander Van der Bellen osztrák elnökön múlik, aki kinevezi a kancellárt és megbízza a politikust a kormányalakítással. Hagyományosan a mandátumot a választásokon győztes párt vezetője kapja, bár az elnököt jogilag nem köti ez a gyakorlat. Van der Bellen elnök korábban kijelentette, hogy nem tesz esküt senkire, aki „megpróbál egy Európa-ellenes pártot vagy egy olyan pártot támogatni, amely nem ítéli el Oroszország Ukrajna elleni háborúját”.
Hogy az osztrák elnök esetleg el akarja-e halasztani a folyamatot, még nem tudni. „Azt hiszem, hosszú távon valószínűleg nem lesz képes ezt tartósan kisiklatni, még ha a háttérben esetleg másokat is szeretne koalícióra bírni” – mondta Heinisch.
Forrás: Euractiv
