Na végre! Magarország csatlakozik Hollandiához: mentességet kér az uniós migrációs politika alól
Hollandia és Magyarország közösen az Európai Bizottsághoz fordul, hogy opt-outot kérjen az EU migrációs politikájából. Egyszer történt ilyen, amikor Dánia megkapta a sajátját,
Múlt pénteken az újonnan kinevezett holland miniszterelnök, Dick Schoof az ország történetének legkeményebb menekültügyi reformját jelentette be, és többek között az EU migrációs szabályaiból való kilépésre szólított fel.
Röviddel a holland bejelentés után a magyar Európa-ügyi miniszter, Bóka János is csatlakozott a harchoz. Az X-en azt írta, hogy „a magyar kormány csatlakozik Hollandiához, amely az uniós menekültügyi és migrációs szabályoktól való opt-outot kéri”, majd hozzátette a döntő fontosságú „ha a szerződés módosítása ezt lehetővé teszi”.
Ahhoz, hogy Hollandia és Magyarország elérje az opt-outot, minden tagállamnak bele kellene egyeznie a szerződések újbóli megnyitásába és módosításába. Szerdán (szeptember 18-án) a Bizottság egyik szóvivője elismerte, hogy „nem várható szerződésmódosítás”.
Így, bár a holland opt-out bejelentését a migrációs politikájukban bekövetkezett fordulópontként üdvözölték, és Geert Wilders „mini-exitnek” nevezte, kevés esély van arra, hogy az elképzelés valóban megvalósul. Igaz, a ügyeskedéssel el tudják érni azt, hogy az alapszerződés megváltozatása nélkül megvonják egy tagország szavazati jogát, akkor itt is meg lehet tallni a kiskapukat.
Dániának több opt-outja van az uniós vívmányokból, mint bármely más tagállamnak, még azután is, hogy Oroszország 2022-es teljes körű ukrajnai invázióját követően lemondott az egyikről, a védelmi politikára vonatkozó fenntartásáról.
Valószínűleg sok holland politikus irigyelte Dánia helyzetét, bár az övék kivételezett helyzet volt. 1991-ben az Európai Közösségek azt tervezték, hogy a Maastrichti Szerződés révén Európai Unióvá válnak. Meggyőződve arról, hogy a dánok készen állnak arra, hogy az európai integrációt a következő szintre emeljék, a dán külügyminiszter, Uffe Ellemann-Jensen akkoriban megszervezte a dán népszavazást, mielőtt bármely más tagállamnak lehetősége lett volna szavazni róla.
A dánok 50,7%-a nemmel voksolt, így szűk szavazattal elutasították az új szerződést. Mivel a többi tagállam ratifikálta a szerződést, a dán „nem” nemcsak a kis skandináv ország, hanem a hamarosan létrejövő Unió többi tagállama számára is problémává vált, mivel a szerződés hatálybalépéséhez minden államnak ratifikálnia kellett azt.
Hogy a makacs dánok kedvében járjanak, a kormányfők nem sokkal karácsony előtt a skót fővárosban találkoztak. Az edinburgh-i megállapodás négy kívülmaradási lehetőséget biztosított a dánoknak: a bel- és igazságügyi ügyek, az uniós polgárság, az euró és a közös védelmi politika tekintetében. Vagyis a dánok mind amai napig csak félig vannak bent az Európai Unióban
Forrás: Euractiv, fotó: ANP
