Európai és muzulmán országok vezetői Spanyolországban tárgyaltak a palesztin államiság menetrendjéről
Spanyolország, amely pénteken (szeptember 13-án) több muszlim és európai ország magas szintű találkozójának adott otthont a gázai háború befejezésének módjairól, világos menetrendet sürgetett a nemzetközi közösség számára az izraeli-palesztin konfliktus kétállami megoldásának megvalósítására.
„Azért találkozunk, hogy újabb erőfeszítéseket tegyünk a gázai háború befejezéséért, a palesztinok és az izraeliek közötti erőszak véget nem érő spiráljából kivezető útért… Ez az út világos. A kétállami megoldás megvalósítása az egyetlen út” – mondta José Manuel Albares spanyol külügyminiszter újságíróknak.
A találkozón jelen volt többek között norvég és szlovén kollégája, Josep Borrell, az Európai Unió külügyi vezetője, Mohammad Musztafa palesztin miniszterelnök, valamint az Egyiptomot, Szaúd-Arábiát, Katart, Jordániát, Indonéziát, Nigériát és Törökországot tömörítő arab-iszlám Gázai övezetért felelős kapcsolattartó csoport tagjai.
Albares szerint a résztvevők között – akik között Izrael nem szerepel – „egyértelmű a szándék”, hogy „a szavakról a tettekre térjenek át, és tegyenek lépéseket a kétállami megoldás hatékony végrehajtásának világos ütemterve felé”, kezdve Palesztina ENSZ-hez való csatlakozásával.
Izraelt azért nem hívták meg, mert nem tagja a kontaktcsoportnak – mondta Albares, hozzátéve azonban, hogy „örömmel látjuk Izraelt minden olyan asztalnál, ahol a békéről és a kétállami megoldásról tárgyalnak”.
Május 28-án Spanyolország, Norvégia és Írország hivatalosan elismerte a Palesztin Hatóság által irányított egységes palesztin államot, amely a Gázai övezetet és Ciszjordániát foglalja magában, fővárosa pedig Kelet-Jeruzsálem. Velük együtt az ENSZ 193 tagállamából 146 ismeri el a palesztin államiságot.
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök többször is két szuverén állam együttélését a volt mandátummal rendelkező Palesztina területén a térségben a béke egyetlen járható útjának nevezte.
Egy ilyen kétállami megoldás az 1991-es madridi konferencián és az 1993-95-ös oslói megállapodásokban került meghatározásra, de a békefolyamat évek óta elakadt.
A békés megoldás keresésének azonban új sürgető aktualitást adott a Gázai övezetben Izrael és a Hamász palesztin fegyveres csoportok között 11 hónapja tartó háború – az általános konfliktus eddigi legvéresebb epizódja -, valamint a megszállt Ciszjordániában fokozódó erőszak.
Ciszjordániát, beleértve Kelet-Jeruzsálemet is, Izrael az 1967-es közel-keleti háborúban foglalta el, és azóta is megszállva tartja, a kérdést pedig a zsidó települések bővülése bonyolítja. Izrael 1980-ban annektálta Kelet-Jeruzsálemet egy nemzetközileg általánosan nem elismert lépéssel.
Izrael szerint a biztonságára vonatkozó garanciák is kiemelkedően fontosak.
Espen Barth Eide norvég külügyminiszter a Reutersnek elmondta, hogy a találkozón meg kell vitatni a háború előtt Gázát irányító Hamász leszerelését, valamint az Izrael és néhány más állam, nevezetesen Szaúd-Arábia közötti kapcsolatok normalizálását is.
Forrás: Euractiv
