Thierry Breton baklövése, azaz a szólásszabadság betiltására való törekvés az EU-ban
Elon Musk nyilvánosságra hozta, hogy Thierry Breton, az EU belső piacért felelős biztosa és a digitális szolgáltatásokról szóló törvény (DSA) mögött álló fő cenzormogul, mentességet ajánlott az X-nek a büntetőeljárás alól, ha Musk hajlandó titokban cenzúrázni a platformon elhangzott beszédeket a választások előtt. Ez a bejelentés rávilágított arra, hogy az EU gyűlöletbeszéddel és dezinformációval kapcsolatos narratívája nem jó szándékú, hanem diktatórikus, tekintélyelvű törekvés az eredmények ellenőrzésére és manipulálására – és mindezt a demokrácia védelmének nevében.
A Telegram közösségi médiaplatform alapítójának és jelenlegi vezérigazgatójának, Pavel Durovnak a francia bíróság által elrendelt párizsi letartóztatása azt mutatja, hogy az európai politikai elitnek a narratíva ellenőrzésére irányuló törekvése mostanra háborús alapokra helyeződött. A cél nem a „dezinformáció” visszaszorítása, hanem az a hamis és veszélyes elképzelés, hogy a közösségi médiaplatform tulajdonosát büntetőjogi felelősségre vonják a felhasználók által a platformjukon közzétett tartalmakért.
Naivitás azt gondolni, hogy ennek semmi köze a szólásszabadsághoz. A tét a Telegram mint a szabad véleménynyilvánítás független csatornája, amelyet az EU technokrata elitje kétségbeesetten akar ellenőrizni. A Durov elleni támadás a 21. századi nyilvánosság függetlensége elleni, alig leplezett támadás.
Ezek a fejlemények feltárják egy demokratikusan elszámoltathatatlan elit cinizmusának és kétszínűségének mélységét, amely nem csak a hatalmától részeg, de súlyosan megveti a demokráciát és az embereket, akiknek a nevében uralkodik. A legaggasztóbb, hogy az EU tekintélyelvűsége felbátorította a nyugati politikai elitet arra, hogy a gyűlölet és a dezinformáció elleni küzdelem nevében hasonló támadást indítson a szólásszabadság ellen – Keir Starmertől kezdve az Egyesült Királyságban a Biden-kormányzat médiamanipulációján és a Meta követelésén keresztül a saját platformján megjelenő beszéd cenzúrázására, egészen az X betiltásáig Brazíliában, amiért nem tett eleget a cenzúrára vonatkozó követeléseknek.
Ezek a példák azt mutatják, hogy valóban csúszós lejtőn járunk, és a szólásszabadság védelme törékeny jégen csúszik. Brazíliától a franciaországi Telegramon át a brüsszeli Bretonig a szólásszabadság elleni támadás egyre gyorsabban halad. Az MCC Brussels mini jelentése még sürgetőbbé teszi a jelentésükben megfogalmazott következtetéseinket. Az MCC megállapítja, hogy „olyan kampányra van szükség, amely egyértelműen amellett érvel, hogy a gyűlöletkeltő beszéd és a dezinformációs narratíva egyetlen legitim ellenszere a szabad beszéd, és hogy a közvélemény bíróságán való több beszéd az egyetlen hosszú távú védekezés a demokrácia védelmében Európában”.
A szólásszabadság mostanra globalizálódott és intézményesült az egész Nyugaton. A harc valóban elkezdődött.
Forás: MCC Brussels
