Az EU protekcionizmusa csorbítja az elektromos autó-kereskedelmet, károsítja a piaci dinamikát

A kínai elektromos járművekkel kapcsolatos uniós szubvencióellenes vizsgálat jelentősen befolyásolja a kereskedelem és a piac dinamikáját. -olvashatjuk a Kínai Kereskedelmi Kamara az EU-ban jelentését.

A legfrissebb jelentések szerint júniusban a kínai EV-gyártók az EU piacának 12,4%-át szerezték meg, ami az előző évi 10,4%-hoz képest növekedést jelent. Úgy tűnik, hogy a növekedés hátterében az áll, hogy a kereskedők még az EU ideiglenes kiegyenlítő vámjainak hatályba lépése előtt igyekeztek regisztrálni a járműveket.

Úgy tűnik azonban, hogy a fellendülés rövid életű. A Bloomberg pénteken arról számolt be, hogy a Dataforce adatai szerint a kínai autógyártók által júliusban az EU-ban regisztrált új elektromos járművek száma 45%-kal esett vissza. Németországban a kínai márkák részesedése a júniusi 13%-ról júliusban 8%-ra, míg Franciaországban 8%-ról 5%-ra esett vissza.

Az EU-ba irányuló kínai elektromosjármű-exportra (EV) gyakorolt hatás szintén jelentős. A kínai vámügyi főigazgatóság adatai szerint az akkumulátoros elektromos járművek (BEV) EU-ba irányuló exportja 2024 júniusában 27 180 darabra csökkent, ami több mint 30%-os csökkenést jelent az előző évhez képest. 2024 első félévében Kína mintegy 222 000 BEV-járművet exportált a 27 uniós országba, szemben a 2023-as év ugyanezen időszakának közel 260 000 darabjával, ami 14,6%-os csökkenést jelent az előző évhez képest.

Az iparág arra számít, hogy az EU augusztus végéig közzéteszi a kínai elektromos autókkal szembeni végleges intézkedésekről szóló határozatát. A Kína és az EU között folyamatban lévő konzultációk ellenére Kína úgy döntött, hogy a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) fellebbez az EU kínai elektromos járművekre kivetett kiegyenlítő vámjai ellen.

Augusztus 9-én a kínai kereskedelmi minisztérium szóvivője bírálta az EU előzetes döntését, és kijelentette: „Az EU döntése nélkülözi mind a ténybeli, mind a jogi alapot, súlyosan sérti a WTO szabályait, és aláássa az éghajlatváltozással kapcsolatos globális együttműködést”. A szóvivő sürgette az EU-t, hogy haladéktalanul korrigálja intézkedését, és működjön együtt a Kína és az EU közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok stabilitásának, valamint az EV-ipar ellátási láncának fenntartása érdekében.

Az EV-kereskedelmi feszültségeken túl az EU „gazdasági biztonsági” stratégiája és a közvetlen külföldi befektetések (FDI) átvilágítási mechanizmusai is kihívást jelentenek a csúcstechnológiai ágazatokba, például a mikrochipekbe történő befektetések számára.

A Politico például arról számolt be, hogy a BelGaN, egy 40 éves múltra visszatekintő belga mikrochipgyártó ebben a hónapban csődöt jelentett. A vállalat pénzügyi gondjait súlyosbította, hogy a flamand regionális kormányzat megszüntette a támogatásokat, mivel aggódott a kínai kormánnyal való esetleges kapcsolatok miatt, miután a BelGaN-t 2021-ben két hongkongi székhelyű alap megvásárolta.

Emellett a kínai tulajdonú, hollandiai székhelyű Nexperia chipgyártó vállalatot az elmúlt években többször is vizsgálták a kormányok. Az Egyesült Királyság kormánya követelte, hogy a Nexperia váljon meg a Newport Wafer Fab-tól, az Egyesült Királyság legnagyobb félvezetőgyártójától, nemzetbiztonsági aggályokra hivatkozva, több mint egy évvel a felvásárlás után.

Ezenkívül az EU külföldi támogatásokról szóló rendelete (FSR) értelmében az Európában működő kínai vállalatok egyre több kihívással néznek szembe. Augusztus 12-én az EU Törvényszék elutasította egy kínai biztonsági vállalat azon kérelmét, hogy ideiglenesen állítsa le az Európai Bizottság által végzett ellenőrzéseket. Ezekre az úgynevezett „hajnali razziaként” ismert ellenőrzésekre április 23-án került sor a vállalat hollandiai és lengyelországi irodáiban.

Válaszában az érintett vállalat kijelentette, hogy nem kapott semmilyen támogatást a kínai államtól, és továbbra is megvédi a független üzleti szereplő hírnevét. A vállalat aggodalmát fejezte ki a Számvevőszék követelései miatt is, megjegyezve, hogy többször tájékoztatta a Bizottságot és a Számvevőszéket arról, hogy tilos ilyen adatokat szolgáltatnia, mivel az sérti a kínai törvényeket. „Ez az álláspont kérdéseket vet fel az ügy jogi és politikai pártatlanságával kapcsolatban” – közölte.

Annak ellenére, hogy az ipar mindkét oldalról fokozott párbeszédre és együttműködésre szólít fel, az uniós döntéshozók gyakran a verseny vagy a rivalizálás szemszögéből szemlélik a kínai-EU ipari láncot. A „gazdasági biztonság” stratégia és a „kockázatcsökkentő” megközelítés keretében Brüsszel különböző kereskedelmi és gazdasági eszközökkel új politikai akadályokat és piaci kihívásokat állít az Európában terjeszkedni kívánó kínai vállalatok elé.

Annak biztosítása érdekében, hogy a Kína-EU gazdasági és kereskedelmi együttműködés kölcsönösen előnyös maradjon, és ellen tudjon állni a kereskedelmi politizálás nyomásának, kulcsfontosságú mind a piacok, mind a globális közös erőfeszítések szempontjából. Ez nemcsak a két fél üzleti közösségének egyik legfontosabb elvárása, hanem a Kína-EU kapcsolat és a világgazdaság tartós és stabil fejlődése szempontjából is elengedhetetlen.

Forrás: China Chamber of Commerce to the EU