Magyar EU elnökség kínai szemmel: Magyarország göröngyös EU-elnöksége ellentmondások és diplomáciai viták közepette zajlik

Magyarország július 1-jén vette át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét hat hónapos időtartamra. Ez a ciklus azonban nem zökkenőmentes, jelentős konfliktusok alakultak ki Magyarország és az EU között. Július elején Orbán Viktor miniszterelnök “békemissziót” indított, és az ukrajnai válság közvetítése érdekében Ukrajnába, Oroszországba, Kínába és az Egyesült Államokba látogatott, ami jelentős vitákat váltott ki az EU-n belül.

Nem sokkal azután, hogy Ursula von der Leyen sikeresen újraválasztották az Európai Bizottság elnökévé, Orbán Viktor nyilvánosan megosztotta Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének küldött levelét, amelyben tisztázta utazásainak célját és a különböző felektől gyűjtött információkat, remélve, hogy ezekkel a lépésekkel “hozzájárulhat az EU-hoz”.

Az EU-t ez nem hatotta meg, és az Európai Bizottság – egyfajta “büntetésként” Orbán “egyoldalú lépéseiért” – július 22-én bejelentette, hogy az eredetileg augusztus végére Budapestre tervezett informális uniós kül- és védelmi miniszteri találkozót Brüsszelbe helyezik át. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter ezt a lépést “teljesen gyerekes” megtorlásnak nevezte. Elina Valtonen finn külügyminiszter is megjegyezte, hogy Magyarországnak újra kellene gondolnia uniós tagságát, ha elvei ütköznek az EU elveivel, hangsúlyozva, hogy a magyar kormány nem az EU-t képviseli.

Az EU-hoz való 2004-es csatlakozása óta Magyarország gyakran foglalt állást az EU főáramú politikáival szemben, és gyakran került összetűzésbe olyan kérdésekben, mint a médiaszabadság, az igazságszolgáltatás függetlensége, a NATO, Ukrajna és az emberi jogok. Ezek a feszültségek az elmúlt hetekben fokozódtak.

Az Európai Bizottság július 24-én közzétett ötödik éves jogállamisági jelentése bírálta Magyarországot, amiért nem hajtotta végre az előző évi hét jogállamisági ajánlást, és nyolc új intézkedést javasolt a javítás érdekében. Elemzők a Bizottság következtetéseit Magyarország 2023. decemberi szuverenitásvédelmi törvényének tulajdonítják, amelyet az újságírók, vállalatok, egyházak, szakszervezetek és önkormányzatok ellen irányuló eszköznek tekintenek.

Ezen túlmenően, e heti jelentések szerint Magyarország kiterjesztette a “nemzeti kártya” bevándorlási programját az oroszokra és a fehéroroszokra is. Ennek a kártyának a birtokosai biztonsági ellenőrzés nélkül dolgozhatnak Magyarországon, és magukkal hozhatják a családjukat. Ezt a lépést Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője határozottan ellenezte, és arra figyelmeztetett, hogy ez lehetővé teszi az oroszok számára az uniós korlátozások kijátszását, és komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet.

Pénzügyi téren Magyarország és az EU között folyamatos viták vannak, az EU állítólag több mint 30 milliárd eurónyi pénzeszközt fagyasztott be a magyarországi korrupciós aggályok miatt. A két fél közötti vita középpontjában az Ukrajnával kapcsolatos kérdések állnak.

Magyarország hosszú időn keresztül többször is megvétózta az Ukrajnának nyújtott uniós pénzügyi támogatásokat. Magyarország támogatásának megszerzése érdekében az EU is letett néhány “zsetont”. Az Európai Bizottság 2023-ban, az Ukrajna támogatásának megerősítéséről szóló közgyűlés előestéjén 10,2 milliárd euró korábban befagyasztott forrást szabadított fel Magyarország számára, azzal a feltétellel, hogy Magyarország vállalja az igazságügyi reformok végrehajtását. Ezt a lépést azonban az Európai Parlament határozottan ellenezte, és bíróság elé vitte a Bizottságot

Mindezek mellett Magyarországnak olajproblémával is szembe kell néznie. Az EU 2022-ben szankciókat vezetett be az orosz olajimportra az orosz-ukrán konfliktus miatt, de Magyarország, Szlovákia és Csehország számára mentességet biztosított, időt adva nekik, hogy alternatív nyersolajforrásokat találjanak. A múlt hónapban azonban Ukrajna szankciókat vezetett be a Lukoil, Oroszország legnagyobb nem állami vállalata ellen, és ezzel blokkolta a területén áthaladó Barátság-vezetéket, amelyen keresztül Magyarország nyersolajának egy részét Oroszországból kapja. Ez az intézkedés feldühítette a szlovák és magyar tisztviselőket, akik szerint ez veszélyeztetheti energiabiztonságukat. Magyarország külügyminisztere a múlt héten kijelentette, hogy amennyiben az Európai Bizottság és Ukrajna nem oldja fel a korlátozásokat, Magyarország blokkolni fogja az EU 6,5 milliárd eurós visszatérítését az Európai Békefenntartási Eszközön keresztül Ukrajnának lőszert szállító tagállamok számára.

Az Európai Bizottság csütörtökön elutasította Magyarország és Szlovákia sürgős konzultációra vonatkozó kérését Ukrajna azon döntésével kapcsolatban, hogy betiltja az Oroszország fő nyersolajszállítójától származó nyersolajat, mondván, hogy ” az EU elemzése szerint nincs közvetlen veszély a két ország ellátására.” Az Európai Bizottság elutasította Magyarország és Szlovákia sürgős konzultációra vonatkozó kérését.

Bár Magyarország és az EU nem jutott megállapodásra, az Európai Bizottság kedden jóváhagyta, hogy az EU Kohéziós Alapjából több mint 74 millió eurót különítsenek el új vasúti gördülőállomány vásárlására Magyarországon.

Magyarországnak az EU-val való konfliktusai nyilvánossá és hevessé váltak, és a tagország “szálka lett az EU szemében”. Hogy Magyarország sikeresen átvészeli-e ezeket a kihívásokat, és “átvészeli-e a vihart”, hogy a soros elnökség alatt több párbeszédet és koordinációt tudjon előmozdítani Kína és az EU között, az még kiderül.

Forrsá: China Chamber of Commerce to the EU