Kaja Kallas észt miniszterelnöknő lemondott, hogy átvehesse az EU külügyminiszteri posztját
Kaja Kallas észt miniszterelnök (Reformpárt, Megújulás) hétfőn (július 15-én) benyújtotta lemondását Alar Karis észt elnöknek, miután kinevezték az EU következő vezető diplomatájának.
Kallas a nyár folyamán lemond a Reform Párt vezetői tisztségéről is, de technikailag az észt kormány élén marad az új koalíció beiktatásáig. A Reform Párt, a Szociáldemokraták (S&D) és a liberális Eesti 200 között már folynak a tárgyalások a jelenlegi kormánykoalíció folytatásáról.
Az elnök most tárgyalásokat fog folytatni a különböző politikai pártokkal a kormányalakítás felelősségének megosztásáról. Ezt a feladatot általában a Riigikogu (az észt parlament) legnagyobb pártja, jelenleg a Reformpárt kapja.
“Most szeretném meghallgatni az összes parlamenti párt véleményét arról, hogy szerintük ki lesz képes működőképes többségi kormányt alakítani, tekintettel a Riigikogu erősségeire” – mondta Karis hétfőn, miután bejelentette Kallas lemondását.
“Észtországnak olyan kormányra van szüksége, amely kormányozni fog, és olyan döntéseket hoz, amelyek segítenek a gazdaság megfordításában, biztonságunk és ezáltal az észt emberek megélhetésének garantálásában” – hangsúlyozta az észt elnök.
A Reform Párt miniszterelnök-jelöltjeként jelölt Kristen Michal várhatóan az ország következő vezetője lesz, akit Hanno Pevkur védelmi miniszterrel szemben favorizálnak, hogy helyreállítsa a stabilitást az ország politikai palettáján.
Az európai parlamenti választásokon elért csalódást keltő eredmények után, amelyeken Kallas pártja a harmadik helyen végzett, az ellenzék nemrégiben lemondásra szólította fel, mivel az észt kormány nem foglalkozott azzal, hogy az országnak legalább 1,6 milliárd euróval többet kell költenie lőszerre a “kritikus” lőszerhiány leküzdése érdekében.
Tavaly a helyi média azt is nyilvánosságra hozta, hogy férje részt vesz egy olyan vállalatban, amely továbbra is Oroszországban működik, miközben nyilvánosan bírálta azokat, akik továbbra is kereskednek Moszkvával.
Kormánya emelte az adókat és népszerűtlen költségvetési megszorításokat vezetett be a magánszektorban nem sokkal a 2023-as választások után, valamint legalizálta az azonos neműek házasságát, amit az ország csaknem fele ellenez.
Potenciális utódja, Michal is megtapasztalta már a botrányokat, mivel 2012-ben pénzmosással és illegális pártfinanszírozással vádolták meg. A vádakat azonban 2015-ben bizonyítékok hiányában ejtették.
Az új kormány várhatóan augusztus elején lép hivatalba.
Forrás: Euractiv
