Az EU megkezdte a trágyalásokat Ukrajnával és Moldovával a csatlakozásról
Az Európai Unió június 25-én hivatalosan is megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával, és ezzel egy olyan hosszú folyamat vette kezdetét, amely ismét átrajzolhatja Európa geopolitikai térképét.
A tárgyalások hivatalos megnyitását – két évvel azután, hogy a két ország csatlakozási kérelmet nyújtott be – két különálló kormányközi konferencia (KKK) jelezte Luxembourgban, ahol az uniós miniszterek a két országgal, az Európai Bizottsággal és az EU Tanácsának belga elnökségével találkoztak.
Kijev és Kisinyov közvetlenül az Ukrajna elleni orosz inváziót követően, 2022 februárjában indította el csatlakozási kérelmét. Bár a csatlakozási tárgyalások általában évekig tartanak, az uniós miniszterek világossá tették, hogy “történelmi” eseménynek tekintik a csatlakozást.
“A mai nap történelmi nap Ukrajna és Moldova, de az EU számára is” – mondta újságíróknak Anna Lührmann német Európa-ügyi miniszter. “Mindkét ország hatalmas előrelépést tett a jogállamiság, a korrupció elleni küzdelem és a sajtószabadság terén” – tette hozzá. Szavait több más miniszter is visszhangozta.
Hosszú reformút előttünk
A tárgyalások keddi hivatalos kezdete csak a kezdetét jelenti egy olyan reformfolyamatnak, amely valószínűleg még évekig tart. Néhány nyugat-balkáni EU-tagjelölt ország, például Montenegró és Szerbia, több mint egy évtizede kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat, és még nincs vége a láthatáron.
A csatlakozási tárgyalások irányítására kidolgozott és az uniós tagállamok által a múlt héten jóváhagyott tárgyalási kereteket mindkét országnak bemutatják. Ezzel párhuzamosan mindkét ország alapos átvilágítási folyamaton megy keresztül, hogy feltérképezzék, mennyire felel meg már most az adott ország jogszabályai az uniós normáknak, és mennyi reformmunkára lesz még szükség.
Amint az átvilágítás – amely általában egy-két évig tart, de az uniós diplomaták szerint ebben az esetben sokkal gyorsabban is lezajlik – befejeződik, az EU-nak meg kell kezdenie a tárgyalások feltételeit meghatározni a 35 tárgyalási fejezetről, amelyek számos szakpolitikai területet érintenek, és amelyek a teljes uniós jogalkotást lefedik.
Nem valószínű azonban, hogy a következő lépcsőfok felé további előrelépés történik az elkövetkező hat hónapban, amikor várhatóan Magyarország tölti be az EU soros elnökségét.
“Nagyon nehéz megmondani, hogy Ukrajna milyen stádiumban van” – mondta Boka János magyar Európa-miniszter újságíróknak Luxemburgban. “Abból, amit itt látok, ahogyan most beszélgetünk, nagyon messze vannak attól, hogy teljesítsék a csatlakozási kritériumokat”.
Az uniós csatlakozási fejezetek hivatalos megnyitásához jelenleg az EU 27 tagállamának egyhangúságára van szükség. Egyes uniós diplomaták úgy vélik, hogy a bővítés átmeneti szakaszaiban – például a fejezetek megnyitásakor – a blokk felhagyhatna az egyhangú szavazással, és áttérhetne a minősített többségi szavazásra.
Az EU jelenlegi jogi kerete szerint ezt egy úgynevezett passerelle-záradék tenné lehetővé, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy ad hoc módon megváltoztassák a blokk döntéshozatali szabályait, és bizonyos külpolitikai kérdésekben – így a bővítésben is – QMV-t (minősített többséget) alkalmazzanak.
Forrás: Euractiv
