Magyarország búcsút inthet egy brüsszeli csúcspozíciónak
Elege lett Orbán Viktor magyar miniszterelnök állandó ukrajnai obstrukciójából, ezért uniós vezetők azt tervezik, hogy azzal büntetik őt, hogy gyenge portfóliót adnak országának a következő Európai Bizottságban – mondta a POLITICO-nak három, a megbeszéléseket ismerő diplomata.
Magyarország szeretné megtartani a bővítési munkát, amely jelentős befolyással bír az ukrán csatlakozásról szóló uniós tárgyalások miatt, de a nemzeti kormányoknak nincs étvágyuk arra, hogy Budapest jelenlegi biztosa, Várhelyi Olivér (vagy bármely más magyar) továbbra is ilyen fontos szerepet töltsön be – mondta a három diplomata.
Orbán Viktor következetesen Vlagyimir Putyin orosz elnök legközelebbi szövetségese az EU-ban, és az európai vezetők egyre inkább elkeseredettek a szankciókkal kapcsolatos késlekedése és a Kijevnek történő pénzszállítással szembeni ellenállása miatt.
Aligha „még csak szó sincs arról”, hogy Magyarország megtarthatná az irányítást bármelyik erős megbízás felett – mondta az egyik követ, aki a többiekhez hasonlóan névtelenséget kért, hogy az uniós országok közötti kényes tárgyalásokról beszélhessen. Az Európai Bizottság közölte, hogy a kormányoknak és a Bizottság következő megválasztott elnökének kell kiválasztania a következő biztosokat, és nem fogja „megelőzni a döntéseiket”.
Orbán Viktor az elmúlt hónapokban kísérleteket tett az Ukrajnának nyújtott segélyek megakadályozására, és veszélyeztette az ország csatlakozási tárgyalásait. Júliusban a magyarok átveszik az Európai Unió Tanácsának hat hónapos soros elnökségét is, ami napirend-meghatározási jogkörrel ruházza fel őket.
A közép-európai nemzet mégis továbbra is bízik abban, hogy Várhelyi marad a posztján, amelyet 2019 óta tölt be, miután Orbán Viktor javasolta, és átvette a blokk új tagok felvételére irányuló erőfeszítéseinek irányítását.
Várhelyit azonban azzal vádolták, hogy aláássa az uniós tagjelölt országokkal kapcsolatos politikát, és zavart keltett a Grúziával nemrégiben kialakult patthelyzetben a dél-kaukázusi ország széles körben elítélt „külföldi ügynök” törvénye miatt, amelyet széles körben úgy tekintenek, mint a tbiliszi kormánypárt eszközét az ellenzéki média, aktivisták és civil szervezetek elleni fellépéshez.
Budapest korábban megpróbálta bevezetni az orosz típusú szabályok saját változatát, de Brüsszel és az európai jogi intézmények ellenállásába ütközött. „A Várhelyivel történt mostani katasztrófa után és az után, ahogy Orbán felveszi a harcot [Ursula] von der Leyen bizottsági elnökkel szemben, kizárt, hogy bármi fontosat átadjon [egy hozzá közel álló személynek]” – mondta ugyanez a követ.
Sem Várhelyi hivatala, sem a magyar külügyminisztérium nem válaszolt a megkeresésekre.
Egy negyedik diplomata korábban aggályokat fogalmazott meg Várhelyi szerepével kapcsolatban a csatlakozási tárgyalásokon, mivel Magyarország nyíltan ellenezte Ukrajna tagságát. „Ezt kapjuk azért, mert a rókát ültetjük a tyúkólba” – mondta a követ a POLITICO brüsszeli Playbook című műsorában.
Várhelyi öt évvel ezelőtti kinevezését széles körben békeajánlatnak tekintették, hogy Magyarország jobboldali kormányát Brüsszel mellett tartsák, hasonlóan ahhoz, ahogyan az egyre inkább euroszkeptikus Nagy-Britannia 2014-ben, a Brexit előtt kapta meg a legfőbb gazdasági szerepet, miután David Cameron konzervatív vezető 2013-ban népszavazást ígért.
A hét elején Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter felszólította Magyarországot, hogy ne hátráltassa tovább a Kijevnek szánt több millió eurós katonai csomagot. Napokkal korábban Landsbergis azt mondta a POLITICO-nak, hogy Budapest áll annak hátterében, hogy Európa képtelen egységes álláspontot képviselni a gázai háborúval és az orosz invázióval kapcsolatban.
„Szinte minden megbeszélésünket és az [EU] által szükséges megoldásokat és döntéseket egyetlen ország blokkolja” – mondta.
Forrás: Politico
