Nemzetközi Argánfa Kongresszus Marokkóban. Úttörő jelentőségű keretmegállapodás az egyedülálló növény védelmében
VI. Mohamed marokkói király fővédnöksége alatt május 10-12. között Essaouirában rendezték meg a 7. Nemzetközi Argán Kongresszust (IAC). Az Agence Nationale pour le Développement des Zones Oasiennes et de l’Arganier (ANDZOA) szervezésében és különböző intézményi partnerekkel együttműködve a rangos eseményen összesen 210 résztvevő, köztük kutatók, szakemberek, iparosok és a civil társadalom tagjai vettek részt, akik az argánfa és ökoszisztémái körüli kulcsfontosságú kérdéseit vitatták meg.
Az argánfa az Argania növénynemzetség egyetlen faja. Természetes körülmények között csak Északnyugat-Afrikában fordul elő, a Marokkó délnyugati részén húzódó, félsivatagos Sous-völgyben. Elterjedési területe mintegy 8000 négyzetkilométer kiterjedésű, Marokkó mellett kisebb részben átnyúlik Algériába is.
Az argánfák 8-10 méteres magasságig nőnek meg, életkoruk elérheti a 200 évet is. Jellemzően göcsörtös törzsű, szétterülő lombkoronájú, tövises fák, lombkoronájuk körmérete akár a 70 métert is elérheti; ágai a föld felé hajlanak. Ovális levelei 2-4 centi hosszúak, lekerekített csúcsúak. Áprilisban nyíló virágai aprók, ötszirmúak, színük halvány zöldessárga.
Termései 2-4 centiméter hosszúak és 1,5-3 centiméter szélesek, a gyümölcsök héja keserű, terméshúsa édeskés illatú, de kellemetlen ízű. A gyümölcsök belsejében igen kemény csontár található, melynek súlya az egész termés negyedét is meghaladhatja. A csontáron belül 1(-3) mag található, melyek igen gazdag olajtartalmúak, a belőlük kinyerhető agánolajat étkezési és kozmetikai célra is kiterjedten alkalmazzák. A terméshúst állatok takarmányozásához használják fel. A termések beéréséhez több mint egy év szükséges, betakarításukra általában a virágzást követő év júniusában-júliusában kerülhet sor.
Marokkó egyes területein az argánfa bogyóját ugyanúgy hasznosítják, mint az olajbogyót: hasznosítják a faanyagát, a magjából kisajtolt olajat – étkezési, gyógyászati, közmetikai célra, sőt még üzemanyagként is -, a gyümölcshúst pedig állatok takarmányához adják. Nagyon gyakran hozzátartozik az argánfák megjelenéséhez a lombkoronában ugrándozó és legelésző kecskék látványa; az argánolajat is a hagyományos feldolgozási eljárások során leginkább azokból a csontárokból nyerték ki, amelyek előzőleg keresztülhaladtak a kecskék tápcsatornáján.
Az argánolajat jellemzően női közösségek állítják elő nehéz és időigényes fizikai munkával. Ehhez először el kell távolítani a csontárokat körülvevő gyümölcshúst, majd meg kell törni az igen kemény csonthéjat. A további feldolgozás módja attól függ, milyen célra kívánják értékesíteni a végterméket: étkezési felhasználáshoz a magokat az olajütés előtt enyhén megpirítják, ha viszont kozmetikai célú felhasználásra kerül az olaj, abban az esetben a pirítást kihagyják, máskülönben a végterméknek nagyon intenzív diószerű illata lenne.
A magokat péppé zúzzák, amit azután néhány hétig pihentetnek, így a szilárd összetevők leülepednek az edényzet aljára. A nyers olajat végül még szűrhetik is, attól függően, hogy milyen tisztaságú olajra van igény, de bizonyos mennyiségű lebegő szilárd anyag még a legfinomabb argánolajokban is előfordulhat. Az olaj leszűrése után megmaradó anyagot ugyancsak állatok takarmányozására használják. A hagyományosan préselt olaj normál körülmények között 3-6 hónapig, az újabban egyre inkább elterjedő száraz préseléssel készülő olaj 12-18 hónapig tartható el, maguk a csontárok pedig feltörés nélkül akár 20 évig is megőrzik minőségüket.
Az olaj átlagosan mintegy 80 százalékban tartalmaz telítetlen zsírsavakat és jobban ellenáll az oxidációnak, mint az olivaolaj. Használják mártogatónak, saláták és kuszkusz készítéséhez, tésztaételeknél és más hasonló célokra. Népszerű édesség Marokkóban a mogyoróvajhoz hasonló konzisztenciájó amlou, amit pörkölt, órölt mandula vagy mogyoró, argánolaj és méz felhasználásával állítanak elő és többnyire kenyérre kenve fogyasztják. Kozmetikai és gyógyászati célra pirítás nélkül préselt olajat használnak, a marokkói népi gyógyászatban elsősorban bőrbetegségek kezelésére használják, de az ezredforduló óta rohamosan nő a népszerűsége a legnagyobb kozmetikai cégek körében is.
A 7. Nemzetközi Argán Kongresszus (IAC) során 60 szóbeli közleményt, 45 tudományos posztert és 110 bővített összefoglalót mutattak be, amelyek az argánfával kapcsolatos témák széles körét ölelték fel. A vitákat három kerekasztal-beszélgetés gazdagította, amelyek az argán termesztésre, az örökségre, az argán termékek értéknövelésére és az innovációra, a kutatás, a szakemberek és az ipar közötti együttműködés erősítésére, valamint az éghajlatváltozás által az argánfa és ökoszisztémái számára jelentett kihívások tudatosítására összpontosítottak.
A viták kezdetét az ENSZ által 2021-ben bevezetett argánfa nemzetközi napjának megünneplése és egy nyitókonferencia jelentette, majd az argánfával és az argán ligetekkel kapcsolatos tudományos kutatás és innováció ösztönzését célzó, a mezőgazdasági, tengeri halászati, vidékfejlesztési, vízügyi és erdészeti miniszter által elnökölt Nemzetközi Argánfa Központ támogatásáról szóló keretmegállapodás aláírása következett.
Ez az úttörő jelentőségű megállapodás döntő lépést jelent az argán fával és az argánligetekkel kapcsolatos tudományos kutatás és innováció előmozdításában. Az aláírók – köztük az Institut National de la Recherche Agronomique (INRA), az Institut Agronomique et Vétérinaire Hassan-II (IAV) és az Ecole Nationale Forestière d’Ingénieurs (ENFI) – elkötelezettségéről tanúskodik, hogy együtt dolgoznak e jelképes ökoszisztéma fenntartható fejlődéséért.
A konkrét ajánlások részeként az 1. tengely arra összpontosít, hogy az argánfa ökoszisztémájának helyreállítása és megőrzése érdekében a kutatásokat ki kell használni, konkrét intézkedések kidolgozásával az éghajlatváltozás hatásainak ellensúlyozására. A 2. tengely az argánfa biotechnológiai és genetikai fejlesztésére irányuló kutatások fejlesztésére, valamint az argánfa és a környezet kölcsönhatásának tanulmányozására összpontosít. Végül a 3. tengely kiemeli az argánfából származó termékek diverzifikálásának fontosságát, hogy teljes mértékben ki lehessen használni az argánfa előnyeit, miközben előmozdítja a bioaktív vegyületek orvosi és klinikai kutatását.
Barcs Endre
