Kína még több befektetéssel édesgeti magához Magyarországot
Hszi Csin-ping kínai elnök európai körútjának utolsó állomásán, Magyarországon szerdán (május 8.) várhatóan szorosabbra fűzi kapcsolatait Budapesttel, az Európai Unió legszorosabb szövetségesével.
Párizs után Hszi belgrádi és most budapesti látogatásai politikailag lényegesen kevésbé érzékenyek Kína számára, mivel mindkét ország osztozik, osztozik Pekingnek az USA által dominált globális renddel szembeni óvatosságában. Hszi magyarországi látogatása egyben kísérlet lesz arra is, hogy megfordítsa a kelet-európai országok Pekinggel szembeni, egyre inkább elmérgesedő hozzáállását, miután az elmúlt években diplomáciai csapás érte a térségben folytatott diplomáciai törekvéseit.
Pekingből nézve Budapest a következő hónapokban híd szerepet játszhat Kína és Európa között.
Kína magyarországi nagykövete, Gong Tao szerint „Peking azt várja a magyar EU-elnökségtől, hogy a magyar fél racionális és pragmatikus politikát folytasson Kínával szemben, és más uniós országokat is erre ösztönözzön”.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök eközben a pekingi látogatást a brüsszeli nyomás ellensúlyozására kívánja felhasználni. Hivatalba lépése óta folyamatosan szorgalmazza az ország külpolitikájának „keleti nyitását”. 2015-ben Magyarország volt az első EU-tagállam, amely csatlakozott Kína új „Selyemút” projektjéhez, és ezzel Peking fontos kereskedelmi és közlekedési átjáróvá vált Európába.
Tavaly októberben Orbán Viktor részt vett a Hszi-féle Övezet és Út kezdeményezés (BRI) pekingi csúcstalálkozóján, miközben az összes többi európai kolléga távol maradt, Olaszország pedig nem sokkal később kivonult a formátumból.
A BRI-kezdeményezés részeként kínai hitelekből finanszírozzák a Magyarország és Szerbia közötti vasúti összeköttetés bővítését, hogy kapcsolatot teremtsenek a görögországi Pireusz kikötőjével, amely a Cosco kínai hajózási vállalat többségi tulajdonában van.
EV-k a középpontban
Hszi a látogatást arra is felhasználja, hogy további beruházásokat jelentsen be, amelyek Magyarország számára a legjobbkor jönnek, mivel a budapesti gazdaság a jogállamiság megsértése miatt lemaradt a zárolt uniós forrásokról.
Míg 2020-ban és 2023-ban Kína hozta a legtöbb közvetlen külföldi befektetést (FDI) Magyarországra, a kínai vállalatok továbbra is nagymértékben fektetnek be Magyarországon. Januárban a világ legnagyobb elektromos járműgyártója, a kínai tulajdonú BYD bejelentette, hogy a 2016-ban megnyitott elektromos buszgyártó telephelye mellett létrehozza első európai gyártóüzemét is Dél-Magyarországon.
A BYD és Magyarország kapcsolatát valószínűleg inkább gazdasági, mint geopolitikai megfontolások fogják vezérelni. Több kínai elektromos járműgyártó is kifejezte érdeklődését az európai gyártás iránt, hogy jobban megismerje az európai piacot és megkerülje a kereskedelmi vámokat. A japán autógyártók hasonló stratégiát követtek Európában az 1980-as években.
Más kínai gyártók gyárak építését tervezik Spanyolországban, az Egyesült Királyságban és Lengyelországban.
Forrás: Euractiv
