Az EU kezelni szeretné a tagállamok államadósságát
Az Európai Parlament elfogadta az államadósságra és a hiányra vonatkozó uniós szabályok reformját, annak ellenére, hogy a baloldali képviselők attól tartanak, hogy a reform a megszorítások új hullámához vezet majd és megakadályozza a zöld beruházásokat.
Az Európai Parlament 367 képviselője szavazott az új költségvetési keretrendszer – a Stabilitási és Növekedési Paktum – úgynevezett „megelőző kar” rendelkezései mellett, 161-en ellene szavaztak, 69-en pedig tartózkodtak.
Bár az április 29-i tanácsi ülésen hivatalos elfogadásra kerül sor, a keddi parlamenti plenáris ülésen tartott szavazás – amely a tagállamok és az európai parlamenti képviselők között februárban keményen kiharcolt megállapodást követte – megnyitja az utat az új szabályok jövő évi hatályba lépése előtt.
A költségvetési szabályok reformjáról azóta folyik vita, hogy az Európai Bizottság javaslatot tett azok 2020-as aktualizálására, mivel a COVID-járvány rávilágított arra, hogy a korábbi követelmények szűk mozgásteret hagynak az állami beruházások számára a megnövekedett gazdasági kockázatok idején.
Az új szabályokat a jobbközép néppárt, a szociáldemokraták többsége, a liberális Renew és a nemzeti-konzervatív ECR vezető politikusai támogatták, míg a Zöldek/EFA, a Baloldal és a szélsőjobboldali ID párt egy része határozottan ellenezte.
Az új keretrendszer nem változtatja meg az államadósságnak és a hiánynak a GDP 60%-a, illetve 3%-a alatt tartására vonatkozó célkitűzéseket, ugyanakkor nagyobb rugalmasságot biztosít az uniós országok számára a célok elérésének módját illetően – lehetővé téve az országspecifikus adósságcsökkentési terveket, amelyek több időt biztosítanak a tagállamoknak a közös küszöbértékek eléréséhez.
„Sok munka áll mögöttünk a jelenlegi költségvetési szabályok kiigazítása érdekében” – mondta Paolo Gentiloni gazdasági biztos a szavazás előtt a törvényhozóknak, hozzátéve, hogy a régi szabályok „annyira merevek voltak, hogy gyakran nem alkalmazták őket”.
Valdis Dombrovskis, a Bizottság alelnöke azonban hangsúlyozta, hogy az uniós végrehajtó hatalom nagyobb nyomást fog gyakorolni a tagállamokra, hogy szigorúbban tartsák be a szabályokat, ami a baloldali képviselők és aktivisták körében félelmet keltett, hogy ez a megszorítások új hullámához vezethet, különösen a magasan eladósodott európai országokban.
„A szabályok csak akkor lehetnek teljes mértékben hatékonyak, ha hiteles végrehajtással párosulnak” – mondta Dombrovskis.
Még mielőtt a világjárvány és az energiaválság kettős ellenszele miatt 2020 és 2023 között felfüggesztették volna a szabályokat – egy úgynevezett „általános mentőzáradék” kiváltásával -, miután nem sikerült pénzügyi bírságok révén érvényre juttatni azokat.
Forrás: Euractiv
