Hogyan alakulhatnak a továbbiakban a kínai-EU gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok?
Április 10-én az Európai Bizottság frissítette a kínai gazdaság államilag okozott torzulásairól szóló jelentését. A hagyományos kínai feldolgozóipar – acél, elektrolitikus alumínium, vegyi anyagok és kerámia – mellett a jelentés öt újonnan megjelenő iparágat is felvett: kínai távközlési berendezések, félvezetők, vasút, megújuló energia és új energiahordozók, a fejlődésük áttekintésére, iparpolitikájukra és “piaci torzulásaikra” összpontosítva.
A jelentés szerint a fenti kilenc iparág kiválasztása az Európai Bizottság kereskedelmi védelmi vizsgálati gyakorlatában gyakran előforduló, illetve különleges gazdasági vagy stratégiai jelentőségük miatt történt. A szakpolitikai elemzés középpontjában a “14. ötéves terv” és a “Made in China 2025” áll, valamint a kapcsolódó korai központi és helyi kormányzati támogatási politikák áttekintése. A jelentés rámutat, hogy az ezekben az iparágakban tapasztalható “piaci torzulások” főként a kínai kormány közvetlen vagy közvetett beavatkozásaiból erednek, és ezzel azzal vádolja Kínát, hogy “saját vállalatait védi a külföldi vállalatok kárára”.
Konkrétan a távközlési berendezések ágazatában a jelentés szerint a kínai vállalatok mára jelentős pozíciót értek el a világpiacon. Például az olyan vállalatok, mint a Huawei és a ZTE gyors fejlődése a világpiacon, különösen az 5G infrastruktúra kiépítése terén, erős állami támogatásból részesült. A jelentés azzal vádolja a kínai vállalatokat, hogy a beszerzési kedvezmények, a piac alatti hitelezés, az adókedvezmények, valamint a támogatások és támogatások révén olcsóbb és versenyképesebb szolgáltatásokat nyújtanak a tengerentúlon. Emellett a kínai kormány az iparági szabványok és szabályok meghatározásával növelte befolyását a nemzetközi piacokon. Továbbá a szellemi tulajdonvédelem érvényesítésének következetlensége lehetővé tette a kínai vállalatok számára, hogy a külföldi vállalatoktól nem önkéntes és ellentételezés nélküli technológiatranszferrel “arassanak”.
A jelentés megállapítja, hogy a félvezető-ágazatban Kína mind nemzeti, mind regionális szinten fejlesztési terveket és politikai iránymutatásokat adott ki a félvezetőipar számára, ami a kormány “nagyfokú beavatkozását” jelzi. Az iparágat elsősorban az állami tulajdonú nagyvállalatok vagy “névlegesen” magánvállalkozások uralják, és jelentős szerepet játszanak a kormány által támogatott befektetési alapok. A cégek számának növekedése mellett a kínai félvezetőgyártó cégek méretük és tevékenységi körük tekintetében is bővülnek. A fejlesztési terveken és a kormány által támogatott befektetési alapokon túl a kormány beavatkozása az ágazatba többek között kedvezményes hitelprogramok, adókedvezményprogramok és egyéb közvetlen pénzügyi támogatási intézkedések révén ölt testet. Kína kereskedelmi vonatkozású intézkedéseket is hozott a kulcsfontosságú technológiák és berendezések behozatalának ösztönzésére, valamint a félvezető-ellátási lánc más gyártóinak támogatására.
A vasúti ágazatban a jelentés elemzi, hogy Kína évek óta támogatja a nagysebességű vasutak és azok alkatrészeinek fejlesztését, miközben “védi” a hazai vállalatokat a nemzetközi versenytársaktól. Az iparág szerkezetének és szabályozásának reformja és meghatározó szerepet játszott Kína fejlődésében. A jelentés azzal vádolja, hogy a kínai vasút a kormányzati beszerzésekben is szerepet játszik, olyan pályázatokat ír ki az ország vasúti projektjeihez szükséges vasúti alkatrészek beszerzésére, amelyek a külföldi vállalatok számára elérhetetlenek. A kínai belföldi piacon történő összes beavatkozás megvédte a kínai állami vasúttársaságokat a külföldi versenytől otthon, és lehetővé tette számukra, hogy jelentősen alákínáljanak európai, japán és amerikai versenytársaiknak külföldön. Ugyanakkor a BRI és más kezdeményezések keretében megvalósuló kínai projektek segítettek a kínai túlkapacitást a tengerentúlra tolni.
A megújuló energiaszektorban a napelemek, a szélturbinák és a GHP-k mind környezeti javak. A jelentés úgy véli, hogy az ezeket az árukat gyártó kínai cégek meghatározó szereplőkké váltak, ami azt tükrözi, hogy Kína évtizedek óta arra összpontosít, hogy az állami támogatást a hazai gyártási képességek előmozdítására használja. Ráadásul ezek az iparágak továbbra is élvezik a torzító politikák előnyeit, amelyek horizontálisan az egész kínai gazdaságban érvényesülnek. A jelentés azt is állítja, hogy a nagy, hálózatra kapcsolt naperőművek és a szélenergia-iparágak Kínában a piaci részesedés több mint nyolcvan százalékát, illetve közel negyven százalékát teszik ki, és mindkettő “hatással lehet az ellátási láncra”.
A jelentés rámutat, hogy Kína már 2005-ben megkezdte az új energiahordozójú járműipar fejlesztését, és a központi és helyi kormányzat által nyújtott átfogó támogatásra támaszkodva az egész értékláncban – az alapvető nyersanyagoktól az akkumulátorokon át a NEV-ekig – Kína lett a világ első NEV-gyártója és -exportőre. Olyan intézkedések bevezetése, mint a kettős hitelpolitika, a vásárlási adómentesség és más kezdeményezések irányítják az iparág fejlődését. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a tartományok és a legfontosabb városok versenyben állnak egymással, hogy a területükön NEV-gyártók működjenek, hogy munkahelyeket, bevételeket és a központi kormányzat figyelmét magukhoz vonzzák.
Bár maga a jelentés azt állítja, hogy csak annak megítélésére szolgál, hogy a Kínával szembeni dömpingellenes vizsgálatokban érintett termékek és iparágak jelentős torzulásokat mutatnak-e, az Európai Unió által a közelmúltban az új három területen Kínával szemben folytatott vizsgálatok sorozatával együtt nem nehéz előre látni, hogy a jelentésben “nyilvánosságra hozott” vizsgálati eredmények közül sok várhatóan közvetlenül befolyásolja az EU más iparpolitikai területek döntéseit és a folyamatban lévő vizsgálatokat. Az érintett elemzők rámutatnak, hogy a jelentés tényszerű információkat szolgáltat a folyamatban lévő és a jövőbeni uniós dömpingellenes kereskedelmi védelmi vizsgálatokhoz, “potenciálisan megnyitva az ajtót az uniós chip- és tisztatechnológiai gyártók dömpingellenes panaszai előtt”.
Az Európai Bizottság szubjektív, egyoldalú és téves értékelése a kínai szocialista piacgazdaságról, amely ürügyet teremt a diszkriminatív dömpingellenes gyakorlatához, negatív hatással lesz a Kína és az EU közötti gazdasági és kereskedelmi együttműködésre. Az EU által a közelmúltban az új három területen Kína ellen indított gyakori vizsgálatokkal együtt várhatóan aláássa a kínai cégek üzleti bizalmát Európában, akadályozva a zöldmezős beruházásokat, az egyesüléseket és felvásárlásokat, valamint a kínai vállalatok európai terjeszkedését és fejlődését.
Összességében a jelentés közzététele jelentős kihívásokkal járhat. Javasoljuk az átfogó kommunikáció fenntartását kormányzati szinten a bizalmi hiányosságok áthidalása érdekében; a munka megerősítését tagállami szinten az uniós protekcionista intézkedések korlátozására; valamint az európai vállalkozások mély integrációját a helyi vállalkozásokkal, az érdekek összekapcsolását a helyi vállalkozásokkal, hogy közösséget alkossanak. Az Európai Uniónak és Kínának még mindig megvan a lehetősége arra, hogy közös nevezőre jusson, és több területen is előmozdítsa a két fél közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat.
Forrás: China Chamber of Commerce to the EU
