A tudósok a bálnák nyelvén tanulnak beszélni
A kutatóhajó víz alatti hangszórójából morgó “dobbanás” hangja szűrődik ki. Egy púpos bálna elszakad a csoportjától és közeledik. Az emlős köröz a hajó körül. Felbukkan, majd újra lemerül, farka hangtalanul csúszik a vízbe, és visszhangozza a hívást.
A púpos bálnával “beszélgető” kutatók szerint találkozásuk az első lépés lehet a nem emberi intelligenciával való kommunikáció felé. 2021-ben, Alaszka délkeleti partjainál történt, hogy egy hat fős tudóscsoport egy víz alatti hangszóró segítségével lejátszotta a púpos bálna üdvözlő hívásának felvételét. Megdöbbentek, amikor az egyik púpos bálna, amelyet Twain névre kereszteltek, beszélgető hangon válaszolt.
“Olyan, mintha egy másik világot tapasztalnánk meg. Hallod, ahogy feljönnek a felszínre. Aztán jön ez a nagy lélegzetvétel, látod, és mindannyian együtt vannak, mint egy csoport. Egyszerűen hihetetlen” – mondja Josie Hubbard, az állatviselkedéskutató, aki jelenleg a Kaliforniai Egyetemen, Davisben tanul a PhD-ért.
Hubbard azon a kutatóhajón tartózkodott, amely az alaszkai Frederick Soundban lebegett, minden motorját lehalkítva, amikor először találkozott púpos bálnákkal. “Az előírások szerint néhány száz méterre [a bálnáktól] meg kell állni, és le kell állítani a motort” – mondja Hubbard. Azt mondja, ritkán előfordulhat, hogy a bálnák közelednek. Ebben az esetben a 38 éves Twain valóban a hajó felé mozdult, és 20 percig körözött a hajó körül.
Hubbard a földönkívüli intelligenciát kutató (Seti) kutatócsoport tagja, amely a púpos bálnák kommunikációs komplexitását és intelligenciáját szeretné megérteni. Fent a felső fedélzeten Hubbard nem vett tudomást a felszín alatt zajló akusztikusok munkájáról. A fedélzet alatt Brenda McCowan egy víz alatti hangszórón keresztül egy rögzített púposbálna-kapcsolati hangot – “whup” vagy “throp” – sugárzott. Twain “visszaszólt”, és 20 percig tartó “beszélgetést” folytatott.
A cetfélék 50 millió év alatt fejlődtek ki, hogy különféle összetett hangokat adjanak ki és halljanak. A zajok segítségével kommunikálnak egymással, tájékozódnak, társat és táplálékot találnak, megvédik területüket és erőforrásaikat, valamint elkerülik a ragadozókat. A kicsinyeik az emberi csecsemőkhöz hasonlóan gügyögnek, egyeseknek állítólag nevük is van, és az óceán különböző részein élő csoportok regionális dialektusokat beszélnek. Hallották már, hogy a bálnák idegen csoportok dialektusát utánozzák – sőt, egyesekről még azt is feltételezik, hogy az emberi nyelvvel is megpróbálkoztak.
A púpos bálnák éneke a feltételezések szerint az állatvilágban a legösszetettebbek közé tartozik. A púpos bálna énekéről az első felvételt 1952-ben készítette Frank Watlington, az amerikai haditengerészet mérnöke. Csaknem 20 évvel később Roger Payne tengerbiológus észrevette, hogy ezek a hangok ismétlődő mintázatokba rendeződnek. Ez megváltoztatta a bálnák hangjának megértését, és olyan érdeklődést váltott ki, amely évtizedekig tartó kutatásokhoz vezetett.
Forrás: BBC
