Navigálás a változó dagályok között: Kína-EU kapcsolatok a politikai változások közepette
Április 9-én az Európai Parlament külügyi bizottsága a tervek szerint megvitatja az “EU-Kína kapcsolatok” című jelentést: Az EU Kínával kapcsolatos stratégiájának jövője” című vitát a brüsszeli “mini plenáris ülést” megelőzően. A vita kimenetele azonban továbbra is bizonytalan, mivel az elkövetkező hónapokban az európai parlamenti képviselők összetételében várhatóan változások következnek be.
A júniusi európai uniós választások politikai hevületbe sodorták Brüsszelt. Éppen most pénteken Bjoern Seibert, az Európai Bizottság elnökének, von der Leyennek a kabinetfőnöke fizetés nélküli szabadságot kért, hogy figyelmét von der Leyen asszony kampányának szentelhesse, ami aláhúzza az újraválasztásával kapcsolatos széles körű várakozásokat.
Az indulás érzése is felsejlik. Pénteken a Brüsszelhez közeli Leuvenben ülésezett az EU-USA Kereskedelmi és Technológiai Tanács (TTC). Felmerült a feltételezés, hogy ez az egyeteméről és söréről híres belga város lehet az utolsó TTC-találkozó az Európai Bizottság jelenlegi tisztviselői és amerikai kollégáik között. Ambiciózus céljai ellenére a TTC mindkét fél számára inkább a beszédről szól, mint a cselekvésről, kivéve azt a szerepét, hogy megkönnyíti Brüsszel és Washington számára a Kínával kapcsolatos megközelítésük összehangolását.
Miközben mind az EU-ban, mind az Egyesült Államokban a választások felkeltették a politikusok figyelmét, a Kínával szembeni piacra jutás és piacra lépés akadályai jelentősen erősödtek, ami tartós tendenciát jelez. Megfigyelők szerint Kína dominanciája a feldolgozóipari érték és a magasabb hozzáadott értékű ágazatokban versenyképessé tette, ami különböző iparágakban közvetlen versenyt vált ki az Egyesült Államokkal és Európával. Ezt a fokozódó rivalizálást egy “ipari cunami”-hoz hasonlítják, amely az előrejelzések szerint mélyen érinti a nyugati feldolgozóipari ágazatok alapjait.
Ráadásul az EU, amely a globális szabályalkotásban betöltött kiemelkedő szerepéről ismert, az elmúlt években kihasználta szabályozási előnyeit. Folyamatosan bővítette gazdasági arzenálját, olyan kulcsfontosságú területekre összpontosítva, mint a beruházások, a csúcstechnológiai iparágak, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású átállás és a kellő gondosság. Ez a stratégiai megközelítés újszerű piaci és üzleti akadályok létrehozását eredményezte. Ezen a héten az EU legújabb eszközeinek alkalmazásával bizonyította elkötelezettségét a protekcionizmus határainak tesztelése mellett.
Szerdán az EU bejelentette, hogy a külföldi támogatásokról szóló rendelet alapján két mélyreható vizsgálatot is indított a napelemes fotovoltaikus ágazatban, mindkettő kínai vállalatokat érint. A lépés alig egy héttel azután történt, hogy a kínai CRRC Qingdao Sifang Locomotive Co., Ltd. visszalépett a bolgár közlekedési és hírközlési minisztérium által szervezett közbeszerzési pályázatból az FSR-vizsgálat miatt.
Az EU hagyományos kereskedelmi védelmi intézkedései is felgyorsultak, és a kínai elektromos járművek behozatalát célzó, folyamatban lévő szubvencióellenes vizsgálatok kerültek a középpontba. Ezen túlmenően a Bizottság ezen a héten a kínai polietilén-tereftalát (PET) behozatalára kivetett dömpingellenes vámok ötéves meghosszabbítása mellett döntött.
Ezen túlmenően mind a kínai, mind az európai vállalatok számára az éghajlatváltozással és az átvilágítással kapcsolatos uniós kereskedelmi akadályok egyre szigorúbbá és sürgetőbbé válnak. Az erdőirtásról szóló uniós rendelet (EUDR) például arra kötelezi a gazdasági szereplőket, hogy a hatálya alá tartozó termékek és áruk tekintetében alapos átvilágítást végezzenek, ami jelentős kihívások elé állítja az összetett ellátási láncokat és a kis- és közepes méretű kereskedőket. Emellett az európai ügyfelek a szén-dioxid-kibocsátás miatti aggodalmaktól vezérelve követelik, hogy kínai beszállítóik gyárakat létesítsenek az EU-ban, ami növeli a működési költségeket. Ezen túlmenően az EU akkumulátor-rendeletének bonyolult rendelkezései további kihívásokat jelentenek a Kínában gyártott akkumulátorok számára.
A nyugat által elfogadott “kis udvarok, magas falak” megközelítés kétségtelenül kihívásokat és akadályokat jelent a kínai gyártás számára. Elemzők szerint a vállalkozások exportkorlátozásokkal, megemelt vámokkal és fokozott piacra jutási követelményekkel találkozhatnak, ami közvetlenül befolyásolja termékeik versenyképességét és jövedelmezőségét az EU piacán. Ezen túlmenően az ilyen intézkedések fokozzák a globális piacon való működésükkel kapcsolatos bizonytalanságot, ami hosszú távon szükségessé teheti a globális terjeszkedési stratégiák kiigazítását és a működési költségek növelését.
Brüsszel és Washington gazdasági és kereskedelmi protekcionizmusra irányuló erőfeszítései aggodalmat fognak kelteni a vállalkozásokban. A változó nemzetközi hatalmi dinamika és a globális kormányzási környezet további akadályokat emelhet. A globális gazdasági struktúra további fejlődésével a hasonló súrlódások és politikai kiigazítások gyakoribbá válhatnak.
E kihívásokra válaszul a kínai vállalatokat arra ösztönzik, hogy nagyobb rugalmasságot tanúsítsanak globális stratégiáik kiigazításában. Az együttműködés továbbra is kulcsfontosságú a tisztességes és átlátható kereskedelmi szabályok kialakításához. A hatékony együttműködéshez azonban minden érintett fél részvételére szükség van. A tangóhoz kettő kell.
Forrás: China Chamber of Commerce to the EU
