Rendelkezik-e az uniós alapszerződések alapján az Európai Bizottság azzal a joggal, hogy a tagországokat jogállamiságból leckéztesse?
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke csütörtökön (március 14.) megerősítette, hogy utasította a Parlament jogi szolgálatát, hogy indítson pert az Európai Bizottság ellen a Magyarországnak szánt 10,2 milliárd eurós forrás befagyasztásának feloldásáról szóló döntése miatt. Itt máris megállhatunk: honnan tudhatja az Európai Parlament, hogy Magyarország nem teljesítette azokat a feltételeket, amelyeket az Európai Bizottság a jogállamisági kérdésekben Magyarországnak előírt?
Nem tudhatja, ugyanis az Európai Parlamentnek nincs semmilyen joga a tagországok minisztériumaiban, bíróságain, sem egyéb helyen kutatni, dokumentációkat bekérni. Az Európai Parlament csupán a magyar liberális ellenzék beszámolóira támaszkodhat, az pedig nem lehet jogilag mérvadó, vagyis semmiképpen nem állja meg a helyét az Európai Bíróság előtt.
Ahhoz, hogy az Európai Parlament megnyerje ezt a pert az Európai Bizottsággal szemben, neki kellene bizonyítékokkal előállni, és amennyiben ilyenekkel rendelkezne, azonnal a Bíróságnak kellene fellépnie az Európai Parlament ellen, mert az az uniós alaptörvények szerint nem rendelkezhet ilyen dokumentumokkal.
A kérdés, hogy az Európai Bizottság, amelyik rendelkezik ilyen dokumentumokkal, ezen felül maga is vizsgálódhat a tagországokban, milyen mértékeben felelős az uniós alapjogi és jogállamisági kérdésekben egymaga dönteni.
“Felmerülhet a kérdés, hogy az ilyen hatásköröket [jogállamisági, alapjogi értékelések] lehet e a Bizottságon belül megoldani, vagy más politikai megfontolásoktól egy teljesen elszigetelt szervre kellene-e bízni azt, vagy egy olyan különálló intézményre kellene-e átruházni, amely kizárólag végrehajtási és ellenőrzési feladatokkal van megbízva” -mondják az uniós szakértők
Szakértők szerint az Európai Bizottság számos jogalkotási aktusban és az uniós országokkal folytatott tárgyalásokban vesz részt, ami különösen sebezhetővé és elfogulttá teszi, ezért egyre többen azt javasolják, hogy az EU Alapjogi Ügynöksége (FRA) vegye át ezt a feladatot.
A helyzetet megnehezítette, hogy von der Leyen az uniós szabályokat megszegve, mintegy titokban, az átláthatóságot teljesen elfelejtve hozza meg a határozatait, ami persze az Európai Parlamentnek, amelynek az uniós ügyekbe – ha nem is sok – de beleszólási joga van, persze ez nem tetszik.
A bizonytalan út ellenére a per célja az is, hogy politikai üzenetet küldjön a Bizottságnak, arra kényszerítve azt, hogy átláthatóbbá tegye, hogyan hoz ilyen döntéseket, mivel eddig kevés kommunikáció történt – mondta az Euractivnak Adrián Vázquez Lázara európai parlamenti képviselő, a jogi bizottság elnöke.
Vagyis ez a per jóval túlmutat Magyarországon és ékes bizonyítéka a demokrácia hiányának az EU működésében.
Barcs Endre
