Josep Borrell főképviselő az ENSZ Biztonsági Tanácsának éves ülésén: “A történelem olyan pillanataiban vagyunk, amikor a világ sötétsége egyre sötétebbé válik.”
Josep Borrell, az EU főképviselője az ENSZ Biztonsági Tanácsának éves ülésén New Yorkban tartott beszédében sötét képet festett a világ jelenlegi helyzetéről.
” A világ mai helyzete mélységesen aggasztó. De lehetne rosszabb is, ha nem lenne az Egyesült Nemzetek Szervezete, amely az Alapokmánya révén továbbra is elsüllyeszthetetlen iránytű marad az emberiség számára, szemben a szenvedélyek hullámzásával, a vérzivatarokkal és a gyűlölet folyóival, amelyek a józan ész minden látszatát elpusztítják világszerte. Igen, az Egyesült Nemzetek Szervezete továbbra is mérföldkő a zűrzavarban. Egy lámpás a sűrű ködben, amelyen keresztül nap mint nap keressük az utat, és próbálunk megoldást találni. Az Egyesült Nemzetek Szervezete egy fénysugár, a remény jele” – mondta a főképviselő.
Josep Borrell szerint az ENSZ reményt adhat a Jövő Csúcstalálkozója megrendezésével. A Jövő Csúcstalálkozójának az ENSZ Biztonsági Tanácsának megreformálását, összetételének kibővítését kell szolgálnia, hogy jobban tükrözze a mai világot, a nemzetközi pénzügyi intézmények reformját, a néhány milliárdról a szükséges több trilliárdra való áttérést.
Borrell az ukrajnai háborúról is beszélt. “Ennek a háborúnak a kezdete óta, amely az Egyesült Nemzetek Alapokmánya elleni támadás, az Európai Unió teljes mértékben szolidáris Ukrajnával, és rendkívüli gazdasági, pénzügyi és katonai segítséget nyújt Ukrajnának. Az Európai Unió figyelemre méltó egységet és képességet mutatott arra, hogy Európát aktív és strukturált hatalommá tegye a nemzetközi rendszerben. Ez a támogatás, amelyet az Ukrajna Európai Unió tagjává tétele iránti elkötelezettségünk szimbolizál, folytatódni fog. Mivel nem egyszerűen a nemzetközi jog egyik alapelvének – a szuverén államok területi integritásának – megőrzéséről van szó, hanem az európaiak azon elhatározását is tükrözi, hogy megvédjük magunkat attól a veszélytől, amelyet Oroszország most a békénkre és biztonságunkra jelent.” – mondta.
Gázáról szólva Borrell úr rámutatott, hogy Gáza csak a csúcsa annak a rendkívül súlyos konfliktusnak, amely már majdnem egy évszázada dúl az izraeliek és a palesztinok között. Ez a százéves háború.
“Nem akarok senkit sem tanítani Önök közül arról, hogy mi történik Gázában. Több mint 30.000 halott, 1,8 millió [ember] kitelepített, és 500.000 ember az éhhalál szélén. Most egy olyan lakossággal állunk szemben, amely a saját túléléséért küzd. Humanitárius segélyt kell eljuttatni Gázába, és az Európai Unió mindent megtesz annak érdekében, hogy ezt lehetővé tegye. De ez egy humanitárius válság, amely nem természeti katasztrófa. Ez nem árvíz. Nem földrengés. Ez ember okozta.
És amikor a támogatás nyújtásának alternatív módjait keressük – tengeri vagy légi úton -, emlékeztetnünk kell arra, hogy ezt azért kell tennünk, mert a támogatás nyújtásának természetes útját, az utakat mesterségesen lezárták. Az éhezést pedig háborús fegyverként használják. ” – mondta a főképviselő.
Gázáról szólva Borrell úr rámutatott, hogy Gáza csak a csúcsa annak a rendkívül súlyos konfliktusnak, amely már majdnem egy évszázada dúl az izraeliek és a palesztinok között. Ez a százéves háború.
“Nem akarok senkit sem tanítani Önök közül arról, hogy mi történik Gázában. Több mint 30.000 halott, 1,8 millió [ember] kitelepített, és 500.000 ember az éhhalál szélén. Most egy olyan lakossággal állunk szemben, amely a saját túléléséért küzd. Humanitárius segélyt kell eljuttatni Gázába, és az Európai Unió mindent megtesz annak érdekében, hogy ezt lehetővé tegye. De ez egy humanitárius válság, amely nem természeti katasztrófa. Ez nem árvíz. Nem földrengés. Ezt ember okozta. És amikor a támogatás nyújtásának alternatív módjait keressük – tengeri vagy légi úton -, emlékeztetnünk kell arra, hogy ezt azért kell tennünk, mert a támogatás nyújtásának természetes útját, az utakat mesterségesen lezárták. Az éhezést pedig háborús fegyverként használják. ” – mondta a főképviselő.
Gáza után Afrika felé fordult: “25 év múlva a világ népességének 25%-a Afrikában fog élni. Minden negyedik ember Afrikában fog élni, a lehetőségek kontinensén, ahol az emberiség még mindig növekedni fog. De ahhoz, hogy ezt a potenciált kiaknázhassák, biztonságra van szükségük. Ezért dolgozunk együtt az Afrikai Unióval, támogatjuk az afrikai vezetésű béketámogató műveleteket. Tudom, hogy ez az ENSZ Biztonsági Tanácsa számára prioritás, és üdvözlöm az ilyen béketámogató műveletek finanszírozásáról szóló 2719. számú határozatot. Az elmúlt három évben közel 1 milliárd eurós katonai támogatást nyújtottunk afrikai partnereinknek. 1 milliárd euróval támogattuk három év alatt afrikai partnereinket az európai békefenntartási eszközön keresztül.” – mondta.
Barcs Endre, fotó. AP
