Félrevezető azt állítani, hogy az EU sikeresen leépítette a “kínai kockázatot”
Az Eurostat által nemrégiben közzétett statisztikák szerint az EU Kínával szembeni kereskedelmi deficitje 2023-ban 27%-kal, a 2022-es 397 milliárd euróról 291 milliárd euróra csökkent. Ezt a csökkenést az export 3%-os, 223 milliárd euróra, az import pedig 18%-os, 514 milliárd euróra történő csökkenése jellemezte.
A média arról számolt be, hogy egyes európai szakértők szerint ez az elmozdulás nem azt jelenti, hogy az EU sikeresen leépítette Kínától való a kockázatot. Ehelyett inkább Pekingnek a Nyugattól való stratégiai függetlenség elérésére irányuló erőfeszítéseit támogatja. Az EU Kínába irányuló exportjának csökkenését elsősorban annak tulajdonítják, hogy Kína az importhelyettesítés és a stratégiai ellátási láncok “home-shoring” módszerét alkalmazza, hogy csökkentse a nyugati stratégiáktól való függőségét.
Ez a nézőpont azonban vitathatóan elfogult. Az adatok önmagukért beszélnek, amint az a grafikonon látható, 2022 és 2023 között az EU Kínába irányuló exportja minimális ingadozást mutatott, és 2023 februárjában érte el a csúcsot 2023-ban 20,9 milliárd euróval, miután 2022 áprilisában 17,7 milliárd eurós mélypontot ért el. Ebben az időszakban az EU Kínából származó behozatala általában véve csökkenő tendenciát mutatott, a 2022. januári 48,9 milliárd euróról 2023 decemberére 39,6 milliárd euróra, ami hozzájárult a kereskedelmi hiány csökkenéséhez.
Ezenfelül ebben az időszakban az EU áruforgalma az EU-n kívüli országokkal – nem csak Kínával – folytatott áruforgalomban általánosan csökkent. A Kínából származó behozatal 19,0%-kal csökkent, míg az egyéb nem uniós országokból származó behozatal 5,9%-kal csökkent. Az EU ellátási láncának kiigazítása, valamint a fenntarthatósági és környezetvédelmi normák fokozott hangsúlyozása szintén csökkentette a kínai importtól való függőségét. Az olyan intézkedések, mint a szén-dioxid-határkiigazítási mechanizmus (CBAM) és a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv (CEAP) magasabb környezetvédelmi normákat állapítottak meg, ami közvetve hatással volt egyes kínai termékek iránti keresletre.
Emellett nem lehet figyelmen kívül hagyni a globális gazdasági lassulás hatását a kínai-európai kereskedelemre. Az ENSZ “Világgazdasági helyzet és kilátások 2024” című jelentése a globális növekedést érintő jelentős kihívásokra hívja fel a figyelmet, és a 2023-as 2,7%-ról 2024-re 2,4%-ra, azaz a járvány előtti 3%-os növekedési ütem alá lassulást jósol. Bár az EU Kínával szembeni kereskedelmi deficitje inkább a piaci kínálat és kereslet, mint a kínai politika végrehajtása miatt alakul ki, mégis a Kínával szembeni kritika egyik pontjává vált. Amint azt Wang Wenbin, a kínai külügyminisztérium szóvivője kijelentette, Kína nem törekszik szándékosan kereskedelmi többletre. Ehelyett Kína aktívan támogatja a nagyfokú nyitottságot a külvilág felé, és minden országot szívesen lát, hogy osztozzon hatalmas piacának előnyeiben.
A csúcstechnológiai és érzékeny technológiai termékek kivitelére vonatkozó fokozódó uniós korlátozások ellentmondanak a Kínába irányuló export fellendítésére irányuló szándékának, és potenciálisan árthatnak a kínai-európai gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok egészséges és stabil fejlődésének. A növekvő globalizációellenes érzelmek és geopolitikai feszültségek közepette Kína határozottan bővíti nyitottságát a külvilág felé, intézkedéseket hoz a külföldiek üzleti, tanulmányi és turisztikai célú kínai beutazásának megkönnyítésére, valamint felülvizsgálja a külföldi befektetésekre vonatkozó nemzeti negatív listát.
Összefoglalva, mivel Kína ünnepli alapításának 75. évfordulóját, és a 14. ötéves terv céljainak elérésére törekszik, az új termelési kapacitások, a tiszta energia és a digitális gazdaságok megjelenése új lendületet ad Kína folyamatos és egészséges gazdasági fejlődésének. A zöld energia, a digitális gazdaság és a technológiai innováció terén kínálkozó hatalmas együttműködési lehetőségek révén Kína és az EU közös érdekei messze felülmúlják a köztük lévő különbségeket. Ahogyan Wang Yi külügyminiszter kijelentette, a kínai-európai kapcsolatok lényege a partnerség, az együttműködés, az autonómia és a kölcsönös előnyök kell, hogy legyenek, hangsúlyozva, hogy amíg Kína és az EU kölcsönösen előnyös együttműködést folytat, addig sem a globalizációellenes erők, sem a blokk-konfrontáció nem fog érvényesülni.
Forrás: China Chamber of Commerce to the EU
