Josep Borrell alelnök felszólalása az EP-vitában: “Meg kell erősítenünk az európai védelmet egy ingatag geopolitikai környezetben”
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén Matthieu Michel, Belgium közigazgatási egyszerűsítésért, magánélet védelméért és az épületek igazgatásáért felelős digitalizációért felelős államtitkára mondott beszédet a főképviselő/alelnök nevében.
“Két évvel ezelőtt javasolták és elindították a stratégiai iránytűt. Akkoriban senki sem fordított rá nagy figyelmet. Mostanra mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy uniós szinten meg kell erősíteni a védelmünket. Oroszország ukrajnai inváziója vízválasztó pillanatot jelent az európai védelemben. Heteken belül évtizedek óta fennálló dogmák dőltek meg.
Először is, az európai békefenntartási eszközzel arra ösztönözték a tagállamokat, hogy több katonai felszerelést adjanak Ukrajnának. Az Európai Unió korábban még soha nem finanszírozott katonai felszerelések szállítását egy háborúban álló országnak. Az Európai Unió és a tagállamok eddig több mint 28 milliárd euró katonai támogatást mozgósítottak.
Később az Európai Unió történetének legnagyobb katonai missziója indult az ukrán hadsereg kiképzésére. A nyár végéig 60 000 ukrán katonát képeznek ki az EU területén. Az általuk kapott kiképzés az, amit az orosz újoncok gyakran hiányolnak. Ez jelentősen növeli a túlélési esélyeiket.
Az orosz támadó háború azonban rávilágított a védelmi kapacitások 30 éves elhanyagolásából eredő jelentős gyengeségekre is. A gyengeségek az anyagiak, de az interoperabilitás tekintetében is fennállnak. Ma a védelmi költségvetés 40%-kal magasabb, mint egy évtizeddel ezelőtt, de még mindig hosszú út áll előttünk, és mindannyiunknak fel kell gyorsulnunk. ” – mondta Michel.
Az EU nem lesz képes geopolitikai szerepet játszani, ha nem képes megvédeni magát – mutatott rá.
“A védelem nemzeti hatáskör. A tagállamok rendelkeznek hadsereggel. Képesnek kell lennünk arra, hogy mozgósítsuk hadseregeinket a közös fenyegetésekkel szemben. Jobban össze kell hangolnunk őket, hogy nagyobb legyen az interoperabilitás, a mobilitás, a közös kapacitás és a koordináció. Jobban kell költenünk. De a több kiadás nem jelenti automatikusan a jobb kiadásokat. A legjobb eredmények eléréséhez méretgazdaságosságra van szükségünk. A termelés felfuttatásához az európai védelmi iparnak hosszú távú keresletre vonatkozó bizonyosságra van szüksége”. – tette hozzá.
Az Európai Védelmi Ügynökségen keresztül az EU 60 keretszerződést kötött az európai védelmi ipar megrendelésére. Az Európai Védelmi Ügynökséggel együtt az EU védelmi miniszterei már azonosították a szükséges kulcsfontosságú képességeket, a szárazföldi harci képességektől és az integrált légi rakétavédelemtől kezdve a víz alatti hadviselési képességekig, az űrszolgáltatásokig, a kibervédelemig és más stratégiai eszközökig. Mindez az EU védelmének megerősödését eredményezi, mivel a tagállamok többet és jobban költenek, és mindez együttesen hozzájárul a NATO megerősödéséhez is.
“A Stratégiai Iránytű révén azon is dolgozunk, hogy hadseregeinket interoperábilisabbá, az EU operatív szerepvállalását pedig hatékonyabbá tegyük. Az afganisztáni és szudáni evakuálások megmutatták, hogy az uniós tagállamok gyakran külső segítségre szorulnak polgáraik védelmében és evakuálásában.
Szükségünk van arra, hogy képesek legyünk cselekedni, lehetőség szerint partnerekkel együtt, de szükség esetén egyedül is. 2025-re rendelkezni fogunk a gyors bevethetőségi kapacitással, amely lehetővé teszi számunkra, hogy válsághelyzetekben gyorsan akár 5000 katonát is bevethessünk. ” – mondta
Megemlítette azt is, hogy e jogalkotási mandátum kezdete óta az Európai Unió hét polgári és katonai missziót indított. Köztük a múlt héten az új tengeri biztonsági műveletüket [EUNAVFOR] Aspides a Vörös-tengeren.
“Az Aspides, az Atalanta és a Guineai-öbölben való összehangolt tengeri jelenlétünk révén megmutatjuk, hogy az Európai Unió képes határozottan cselekedni, amikor a tengeri biztonságunk veszélyben van” – tette hozzá. -mondta.
Barcs Endre, fotó: PRE
