Az EU-bizottság közzétette új “Éves beszámoló az egységes piacról és a versenyképességről” című jelentését
A globális gazdasági kihívások és geopolitikai feszültségek ellenére az EU egységes piaca a világ egyik legnagyobb integrált piaci térségeként szilárd alapot biztosít az uniós tagállamok közötti szoros együttműködéshez és a gazdasági fellendüléshez.
Az Európai Bizottság február 14-én tette közzé az egységes piacról és versenyképességről szóló éves jelentését, amely mélyreható betekintést nyújt az európai egységes piac versenyképességi erősségeibe és kihívásaiba, és nyomon követi az éves fejleményeket az EU 2023-as hosszú távú versenyképességi közleményében meghatározott kilenc versenyképességi tényező alapján. Ezek a következők: az egységes piac működése, a magántőkéhez való hozzáférés, az állami beruházások és infrastruktúra, a kutatás és innováció, az energia, a körforgás, a digitalizáció, az oktatás és a készségek, valamint a kereskedelem és a nyitott stratégiai autonómia.
A 2023. évi közlemény meghatározta a kulcsfontosságú teljesítménymutatókat, amelyek az e mozgatórugókkal kapcsolatos előrehaladás műszerfalaként szolgálnak. A jelentés megállapítja, hogy 9 fő teljesítménymutató javult, míg 5 romlott; 3 stabil, 2 pedig még nem rendelkezik új adatokkal.
A jelentés emlékeztet arra, hogy a működő egységes piac fellendíti az EU gazdaságát a nagy kereslet, a diverzifikált kínálati források, az innováció és a termelés bővítésének lehetőségei, az erős szociális jogok és a tisztességes munkakörülmények révén, miközben geopolitikai eszközként is szolgál.
Ami a beruházásokat illeti, a jelentés megállapítja, hogy az állami beruházások – részben a gazdaságélénkítési és alkalmazkodóképességi eszköznek köszönhetően – a pénzügyi válságot követő alacsony szintről helyre álltak, míg a magánberuházások továbbra is magasak. A kockázatitőke- és kockázati tőkefinanszírozás elérhetőségének növelése és az innovatív vállalatok méretének növelése érdekében a jelentés a tőkepiaci unió további megerősítését ajánlja, a 2020 óta már jóváhagyott kezdeményezésekre építve.
Ami a kutatást és az innovációt illeti, az EU K+I-beruházásai húsz év alatt a GDP 1,8%-áról 2,2%-ra nőttek, de évről évre visszaestek, és továbbra is a 3%-os célérték alatt maradnak, valamint egyenlőtlenül oszlanak meg a régiók és a tagállamok között. Eközben a tudományos publikációk nem mindig vezetnek kereskedelmi vezető szerephez, gyakran azért, mert az EU-ban nehézkes az üzleti tevékenységek bővítése. Több erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy Európa a laboratóriumtól a gyárakig tartó folyamatokat támogassa, mint például a félvezetők esetében az európai chipekről szóló törvény, a kutatási együttműködés megkönnyítése és a Horizont Európa vagy a Digitális Európa program keretében nyújtott támogatás.
Bár a magas energiaárak továbbra is kihívást jelentenek, a jelentés rámutat az elmúlt években tett fontos lépésekre az EU energiapolitikai eszköztárának korszerűsítése és a tiszta technológiák uniós gyártásának támogatása érdekében.
Európa lassan halad a körforgásosabb gazdaság felé. 2000 óta az uniós ipar erőforrás-termelékenysége 37%-kal nőtt, ami az anyagok hatékonyabb felhasználását jelzi az uniós termelésben, de az uniós anyaglábnyom az elmúlt évtizedben stabil maradt. Ami a digitalizációt illeti, jelenleg számos finanszírozási eszköz és jogalkotási kezdeményezés van érvényben a vállalkozások digitalizációjának és az uniós információs és kommunikációs technológiai ágazat versenyképességének fokozása érdekében.
Ami az oktatást és a készségeket illeti, az EU a 2022-es 74,6%-os értékkel jó úton halad a 2030-ra kitűzött 78%-os foglalkoztatási aránycél elérése felé. Ennek ellenére a kkv-k háromnegyede jelenleg munkaerő- és készséghiánnyal küzd, amelynek kezelését a készségekről szóló paktum és a munkaerő mobilitását elősegítő intézkedések megkezdték.
A jelentés azt is megállapítja, hogy az EU jelentős kereskedelmi hatalom, amely a globális export 16%-át adja, és hogy a kereskedelem továbbra is a versenyképesség forrása. Arra is rámutat, hogy meg kell védeni az egyenlő versenyfeltételeket és meg kell védeni gazdasági biztonságunkat.
Az éves jelentés az egységes piacról és versenyképességről valójában az Európai Tanács 2023. márciusi ülésének azon kérésére válaszol, hogy kövesse nyomon az európai egységes piac és versenyképesség állapotát. A jelentés a korábbi éves egységes piaci jelentésekre épül, ahogyan azt először a 2020-as uniós ipari stratégia irányozta elő.
Ami a következő lépéseket illeti, az Európai Tanács 2023. júniusi ülésén bejelentette, hogy 2024. márciusi ülésén tervezi az Unió versenyképességének fokozására, valamint a termelékenység és a növekedés növelésére vonatkozó első éves helyzetértékelést.
Az egységes piaci eredménytáblát először 1997-ben tették közzé, és eredetileg azért hozták létre, hogy értékelje a tagállamok teljesítményét az egységes piaci vívmányok végrehajtása terén. Idővel kibővült a kapcsolódó kormányzási eszközök használatára is. Idén a hosszú távú versenyképességi közleménnyel összhangban új versenyképességi mutatókat is tartalmaz.
Forrás: Cina Chamber of Commerce to the EU
