Az EU parlamenti frakciók egymásnak estek a 2040-es éghajlati cél miatt
Az Európai Parlament politikai csoportjai a héten radikálisan ellentétes véleményeket fogalmaztak meg az EU 2040-re javasolt éghajlati célkitűzéséről, ami a júniusi uniós választások utáni viták előszele.
A közvélemény-kutatások már hónapok óta ugyanabba az irányba mutatnak: Az Európai Parlament a 2024-es választások után élesen jobbra fog fordulni, a szélsőjobboldali és nacionalista pártok várhatóan nagyarányú győzelmet aratnak majd a zöldek, a baloldaliak és a liberálisok rovására.
Más szóval, a “zöld hullám”, amely a legutóbbi uniós választások után végigsöpört a Parlamenten, és 2019-ben megnyitotta az utat az európai zöld megállapodás előtt, öt évvel később összeomlik és visszaszorul.
Mit jelenthet ez az EU éghajlat-politikájára nézve?
Az EU a hét elején kapott egy kis ízelítőt, amikor az európai parlamenti képviselők megvitatták az Európai Bizottság által 2040-re javasolt éghajlati célt – az üvegházhatású gázok kibocsátásának 90%-os csökkentését az 1990-es szinthez képest.
A Parlament strasbourgi plenáris ülésén felszólaló keményvonalas konzervatív és szélsőjobboldali csoportok a magasabb uniós éghajlat-változási célokkal járó társadalmi következményekre és az iparosodás leépülésének veszélyére figyelmeztettek. A parlamenti vitára a strasbourgi épület előtt álló gazdák tiltakozása közepette került sor, miközben a képviselők végig nézték, ahogy Wopke Hoekstra éghajlat-politikai biztos bemutatja a 2040-re javasolt éghajlati célokat.
A nacionalista ECR képviselőcsoport nevében Alexandr Vondra cseh európai parlamenti képviselő a kibocsátás 90%-os csökkentésére irányuló “irreális ambíciót” kifogásolta.
“Tájékoztatta erről a választóit? Nyíltan beszélt a terveiről, arról, hogy milyen lenne az életük, ha valóban ezt tennék? Elmondták-e a gazdáknak és az embereknek, hogy drágább lesz az energia, a közlekedés, a lakhatás, a hús és más alapvető élelmiszerek?”
“Milyen messzire akarnak elmenni, és meddig akarják próbára tenni a türelmüket?” kérdezte Vondra Hoekstrától, aki az előadása után a félkaréj első sorában ült, hogy meghallgassa az EP-képviselők egymást követő felszólalásait.
Az Európai Néppárt (EPP), amely a centrumhoz közelebb áll, nagy figyelmet fordít a gazdatüntetésekre, amelyek az elmúlt hetekben végig söpörtek az EU fővárosain. Bár a júniusi választások után várhatóan továbbra is a legnagyobb frakció marad a Parlamentben (178 mandátummal, a jelenlegi 182 helyett), a párt védekező álláspontot képvisel környezetvédelmi kérdésekben, és úgy tűnik, hogy a választások előtt a keményvonalas konzervatív szavazóknak akar udvarolni.
Az elmúlt évben az Európai Néppárt a gazdák pártjaként próbálta feltüntetni magát, kampányt indított a növényvédőszerekre vonatkozó uniós rendelet visszavonása érdekében, és megpróbálta meghiúsítani a gazdákat terhelőnek tekintett, a természet helyreállításáról szóló uniós törvényjavaslatot.
A szocialisták és demokraták (S&D) a maguk részéről kiálltak az agresszív kibocsátáscsökkentés mellett, hogy a Párizsi Megállapodásban meghatározott 1,5 Celsius-fokos felmelegedési célon belül maradjanak.
Mohammed Chahim, holland szocialista európai parlamenti képviselő rámutatott az EU 2030-ra kitűzött 55%-os kibocsátáscsökkentési céljára, amelyet a Parlament a jelenlegi mandátumában fogadott el.
Ha a következő évtizedben is ugyanezt a pályát tartanánk, akkor az EU elérné “a 90%-os értéket, nem többet és nem kevesebbet” – mutatott rá. “Ne tegyünk tehát úgy, mintha itt igazán ambiciózusak lennénk” – mondta, és felszólította a jobbszárnyon ülő kollégáit, hogy hagyják abba a “kiabálást”.
Forrás: Euractiv
