Megszabadulhat-e végre az EU az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól?
Az EU számára az elkövetkező évek prioritása, hogy európai szinten “közös energetikai infrastruktúrát építsen ki”, és egyúttal biztosítsa, hogy az energia “a béke és a jólét elősegítője” legyen. Az EU üdvözölte, hogy a Tanács spanyol elnöksége alatt az energiaügyi jogalkotási dossziékat véglegesítették, és kiemelte a belga elnökségnek a “zökkenőmentes hivatalos elfogadási folyamat” biztosítása érdekében végzett munkáját.
“Most van itt az ideje a végrehajtásnak” – hangsúlyozta a Bizottság az Európai Parlamenttel folytatott megbeszélések során.
Az energiaügyi miniszterek 2024. április 15-16-i informális találkozója kizárólag az európai hálózatok témájának lesz szentelve. “Ha nincs hálózat, nem tudjuk megoldani a (megújuló energiák elterjesztésének) problémáját” – mondta Tinne Van der Straeten belga energiaügyi miniszter.
“Ambiciózus célunk van a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban, ami szintén saját kihívásokkal jár, például a termelés intermittenciájával. Ezért ezeket a koncepciókat be kell vonnunk a hálózatbővítés kérdésébe, hogy a (megújuló energiaforrásokra vonatkozó) célt a lehető leggyorsabban megvalósíthassuk” – tette hozzá. A hálózatok fejlesztése mellett a belga prioritások között szerepel a hidrogén EU-ba történő behozatalának stratégiája is. Christophe Grudler európai parlamenti képviselő (Renew Europe, francia) sajnálatát fejezte ki ezen a ponton, mivel “mindenekelőtt termelőeszközökre van szükségünk Európában. Ha pedig nem tudunk, akkor importhoz folyamodhatunk. De ez csak később következik”.
Az eszmecsere középpontjában az EU orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való folyamatos függősége is állt, ezt a témát Bronis Ropė (Zöldek/EFA, litván) járta körül.
Ezzel kapcsolatban a belga miniszter úgy vélte, hogy “proaktívan kell dolgoznunk” azon, hogy az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagok behozatalát a jelenlegi 10% körüli szintről jóval 2030 előtt 0%-ra csökkentsük.
Ciarán Cuffe (Zöldek/EFA, ír) konkrétan Belgiumról mint az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) tranzitfolyosójáról kérdezte a minisztert, aki elismerte, hogy a kérdés továbbra is nyitva maradt, hogy Belgium a háború előtt milyen szerződéseket kötött az orosz gáz importjára és reexportjára.
Barcs Endre fotó:[Shutterstock/Aerial-motion]
