Kaysar Maxamed nagykövet: “Szomáliföldi Köztársaság célja, hogy hozzájáruljon a regionális stabilitáshoz és együttműködéshez a dinamikus Afrika szarván”
2024 január 1-jén Abiy Ahmed etióp miniszterelnök és Muse Bihi Abdi szomáliai elnök egyetértési megállapodást írt alá. A megállapodás Etiópiának hozzáférést biztosít a vörös-tengeri Berbera kikötőjéhez és egy bérelt katonai támaszponthoz.
Az EU közleményében úgy fogalmaz, hogy “emlékeztetni szeretne a Szomáliai Szövetségi Köztársaság egységének, szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartásának fontosságára alkotmánya, az Afrikai Unió és az ENSZ alapokmánya értelmében”.”Ez kulcsfontosságú az egész Afrika szarva régió békéje és stabilitása szempontjából”
A megállapodás adta a lehetőséget arra, hogy közelebbről is megismerkedjünk a Szomáliföldi Köztársaság helyzetével, és a megállapodás esetleges következményeivel. Ezért kértem interjúra őexellenciája, Kaysar Maxamed urat, Szomáliföld Benelux államokba akkreditált nagykövetét.
Kérdés: Nagykövet úr, mielőtt a fent említett megállapodás részleteire rátérnénk, arra kérem, hogy szóljon néhány szót magáról Szomáliföldről. Mikor vált függetlenné és hány ország ismeri el függetlenségét?
Kaysar nagykövet: Szomáliföld Afrika szarván található. Az egykori Szomáliai Köztársaságtól (való függetlenségének 1991-es kikiáltása óta Szomáliföld viszonylag békés és demokratikus ország maradt, amely Szomáliától eltérő utat követ. Míg Szomáliát gyakran jellemzik törékeny államként, amelynek kormánya küszködik, és korlátozottan ellenőrzi fővárosát, Mogadishut, addig a korábbi brit protektorátusként Szomáliföld volt az első kelet-afrikai ország, amely 1960. június 26-án elnyerte függetlenségét, mielőtt önként beleegyezett abba, hogy Szomáliával (egykori olasz gyarmattal) egyesüljön, és létrehozza a Szomáliai Köztársaságot.
Mivel azonban az elfogadott “uniós okmányt” soha nem ratifikálták, ez az unió kezdettől fogva kudarcra volt ítélve. A hatalom egyenlőtlen megosztásának, az elnyomásnak és a népirtásnak az évtizedekig tartó elviselése után a Szomáliai Köztársaság 1991. május 18-án újra megerősítette szuverenitását, és visszaszerezte függetlenségét az 1960. június 26-i határain belül.
Büszkén mondom, hogy Szomáliföld 32 éve szuverén és demokratikus kormányzás alatt áll. Szomáliföld számos országgal diplomáciai kapcsolatokat létesített, és nemzetközi együttműködésben vesz részt, hosszú távú nemzetközi megállapodásokat kötött, amelyek az ország érdekeit szolgálják.
Kérdés: Milyen a viszonya jelenleg Szomáliföldnek Szomáliával?
Kaysar nagykövet: Szomália a saját útját járta, és 2011-ben, többéves zűrzavar után létrehozta jelenlegi szövetségi kormányát. Szomália az elmúlt 15 évben kerülte a beszélgetést kormányunkkal, most is csak azért hallatja a hangját mert Etiópia megállapodást írt alá partnerével, Szomálifölddel. Szomália nem nézte jó szemmel ezt a megállapodást. Ahogy elnökük, Hassan Sheikh Mohamud elmondta: “Etiópiának sok kikötőt tudunk adni, ha Szomáliába jönnek, nem kell nekik Szomáliföldhöz fordulniuk. Csakhogy eszükbe sem jutott, hogy ezt megtegyék. Úgy tűnik, hogy Szomália még mindig úgy viszonyul ehhez a helyzethez, mint 1960-ban, a szomáliföldieket másodrangú állampolgároknak tekintik, akiknek nincs választási lehetőségük a saját jövőjüket illetően. Számunkra rendkívül fontos ez a megállapodás, ugyanis megnyitja az utat a fokozott együttműködés előtt a biztonság, a fejlesztés és a gazdasági integráció terén egyaránt.
Az egyetértési megállapodásban Szomáliföld és Etiópia közösen elkötelezettek a regionális biztonság megerősítése mellett azáltal, hogy együttműködnek a terrorista csoportok, például a szomáliai Al-Shabab elleni küzdelemben. Ami a fejlesztést illeti, Etiópia, mint a régió gazdasági erőközpontja, jelentősen hozzájárul majd Szomáliföld egészségügyi és felsőoktatási ágazatához. Továbbá a gazdasági integráció szempontja magában foglalja a kölcsönös árucserét, beleértve a zöldségeket és a késztermékeket is.
Ez a megállapodás továbbá olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek kimondják, hogy az etióp kormány elismeri Szomáliföldet cserébe azért, hogy a szomáliföldi kormány bérleti szerződést köt Etiópiával, hogy az ország végre létrehozhasson egy haditengerészeti támaszpontot a Vörös-tenger mentén. Az Etiópia és Szomáliföldi Köztársaság közötti egyetértési megállapodás olyan diplomáciai eredményt jelent, amely összhangban van az Afrika szarván belüli békére vonatkozó közös elképzeléseinkkel.
Kérdés: Hallhatnánk erről kicsit részletesebben is? Hogyan kezeli a megállapodás azokat a lehetséges aggályokat vagy kihívásokat, amelyek a Vörös-tenger mentén lévő haditengerészeti támaszpont létrehozása során felmerülhetnek mind Szomáliföld, mind Etiópia számára?
Kaysar nagykövet: Szomáliföld és Etiópia egyaránt tisztában van a közelmúltban a Vörös-tengeren tapasztalható biztonsági fenyegetésekkel, mint például a jemeni Houthi-támadások és a szomáliai szélsőséges iszlamista csoportok fellépései. Biztosak lehetnek benne, hogy mindkét nemzet elkötelezett a haditengerészeti bázis létrehozása során felmerülő kihívások kezelése mellett a mellett is, hogy, egységesen fellépjen a potenciális fenyegetésekkel szemben.”
Kérdés: Tekintettel az Ön által kiemelt történelmi összefüggésekre Szomáliföld függetlenségével és a nemzetközi közösséggel való együttműködésre irányuló későbbi erőfeszítéseivel kapcsolatban, hogyan illeszkedik ez a mostani megállapodás Szomáliföld szélesebb körű diplomáciai céljaihoz?
Kaysar nagykövet: “Ez a megállapodás kulcsfontosságú lépést jelent Szomáliföld nemzetközi elismerésre való törekvésében. A szomszédos országokkal való együttműködés előmozdításával Szomáliföld célja, hogy hozzájáruljon a regionális stabilitáshoz és együttműködéshez a dinamikus Afrika szarván belül. Az ilyen stratégiai kötelezettségvállalások tükrözik a proaktív diplomácia iránti elkötelezettségünket az egész régió javára.”
Kérdés: Csakhogy az Európai Unió ezt másképpen ítéli meg. Az EU külügyi szolgálata szerint: „Az afrikai kontinens keleti részén fekvő régió stabilitása természetesen létfontosságú az ott élő 300 millió ember számára és ez a megállapodás az egész régióban feszültséget szított”.
Kaysar nagykövet: Én ezt nem így látom. Az én érvelésem szerint az Európai Uniónak el kell ismernie Szomáliföld aktív szerepét Afrika szarván, és el kell ismernie az ország Szomáliától való megkülönböztetését. Ezért kormányom, a szomáliföld kormánya sürgeti az összes érintett felet, hogy tartsa tiszteletben a Szomáliföldi Köztársaság és az Etióp Demokratikus Szövetségi Köztársaság közötti egyetértési megállapodást.
Ez a megállapodás kulcsfontosságú lépést jelent Szomáliföld nemzetközi elismerésre való törekvésében. A szándéknyilatkozatban említett elismerés jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ez felerősíti a szomáliai nép hangját, és felhatalmazza demokratikusan megválasztott kormányukat, hogy szuverén döntéseket hozzon a jövőjükről. Ez az elismerés a nemzetközi színtéren az önrendelkezés és a globális együttműködés iránti elkötelezettségünk bizonyítéka.
Barcs Endre
