Azerbajdzsán elégedetlen az EU közvetítésével folytatott béketárgyalásokkal
A szeparatisták felett 2023-ban aratott katonai győzelmén felbátorodva Azerbajdzsán ellenérzését fejezte ki, hogy az EU részt vesz a szomszédos Örményországgal folytatott béketárgyalásokban, és ehelyett saját utat javasol a normalizáció felé.
Az elszakadt Hegyi-Karabah régióval kapcsolatos konfliktus, amely először a Szovjetunió összeomlása idején robbant ki a két ország között, az önjelölt Arzah Köztársaság hivatalos feloszlatásával zárult le, miután Azerbajdzsán szeptemberben visszaszerezte a teljes ellenőrzést a szakadár régió felett.
Ennek hatása azonban továbbra is érezteti hatását, mivel olyan elhúzódó kérdések, mint a határok kijelölése, a kommunikációs útvonalak megnyitása és a kitelepítettek visszatérése még nem rendeződtek.
Az EU 2021-ben közvetítőként csatlakozott a folyamathoz, Charles Michel, az Európai Tanács elnökének közvetlen részvételével. A 2021-2023 közötti, két háború közötti időszakban hat találkozóra került sor Örményország, Azerbajdzsán és az EU között. Azerbajdzsán hegyi-karabahi győzelme után azonban ezek az erőfeszítések kudarcot vallottak, és felbátorították Bakut, hogy elzárkózzon az EU által szervezett béketárgyalásoktól.
Ilham Alijev elnök nem volt hajlandó találkozni örmény kollégájával, Nikol Pashinyannal Granadában és Brüsszelben, arra hivatkozva, hogy a hármas formátumban Azerbajdzsánnal szembeni ellenérzés miatt.
A Brüsszellel való kapcsolatok tovább romlottak, miután Josep Borrell, az EU vezető diplomatája arról beszélt, hogy Azerbajdzsán katonai beavatkozása következtében 150 000 embert kellett kitelepíteni Hegyi-Karabahból. Az azerbajdzsáni külügyminisztérium szerint egy ilyen nyilatkozat “a szeparatista tendenciák támogatását” jelenti.
Baku a hegyi-karabahi kérdést – a kitelepített karabahi örmények visszatérését vagy a számukra nyújtott biztonsági garanciákat – kizárólag belső kérdésnek tekinti, és nem akarja a tárgyalóasztalnál látni.
Az Euronewsnak adott novemberi interjújában Alijev azzal érvelt, hogy az első karabahi konfliktus során Örményországból kitelepített azerbajdzsánoknak is meg kellene kapniuk a visszatérés jogát.
“Ennek kölcsönösnek kell lennie, különben a békeszerződésünkben nem teszünk megjegyzést erre a kérdésre” – mondta.
Fagyos kapcsolatok Párizzsal
Franciaországnak az uniós közvetítésben betöltött szerepe különösen vitatott Bakuban, ahol azzal vádolják, hogy a folyamatot “Franciaország eltérítette a maga hasznára”.
Baku azzal is vádolja Franciaországot, hogy Örményország felfegyverzésével konfliktusokat szít a Kaukázusban. “Franciaország az az ország, amely felfegyverezi Örményországot, támogatást nyújt nekik, kiképzi katonáikat, és felkészíti őket egy újabb háborúra” – mondta Alijev a helyi médiának 2024 januárjában.
Az azerbajdzsáni elnöki hivatal közölte, hogy “Franciaország jól ismert álláspontja miatt Azerbajdzsán nem vett részt a granadai találkozón”.
Párizs és Baku viszonya jelentősen megromlott Azerbajdzsán tavaly szeptemberi katonai offenzívája óta. A közelmúltban mindkét fél két diplomatát utasított ki, sőt Azerbajdzsán kémkedés vádjával letartóztatott egy francia állampolgárt.
Forrás: Euractiv
