Küzdelem az emberkereskedelem ellen: A Tanács és az Európai Parlament megerősítette a szabályokat
2011-ben az EU irányelvet fogadott el az emberkereskedelem megelőzéséről, az ellene való küzdelemről és a bűncselekmény áldozatainak védelméről. Ez kulcsfontosságú eszköz az emberkereskedelem elleni küzdelemben, mivel minimumszabályokat határoz meg a bűncselekmények és a szankciók (nemzeti szintű) meghatározására vonatkozóan. Emellett uniós szintű szabályokat is tartalmaz a megelőzés és az áldozatok védelmének megerősítésére.
Az Európai Bizottság adatai szerint az emberkereskedelem fő célja a szexuális és a munkaügyi kizsákmányolás. Ugyanakkor a koldulás vagy szervkereskedelem – amelyet a 2011-es irányelv már kifejezetten megemlít -, valamint a kényszerházasság és az illegális örökbefogadás – amelyekről nem tesz kifejezett említést – 2020-ban már az összes áldozat 11%-át teszik ki az EU-ban.
Az EU Tanács belga elnöksége és az Európai Parlament képviselői ideiglenes megállapodásra jutottak arról, hogy a kényszerházasságot, az illegális örökbefogadást és a béranyaságot az emberkereskedelem elleni uniós törvény hatálya alá tartozó kizsákmányolási formák közé sorolják. Az emberkereskedelem megelőzéséről és az ellene való küzdelemről szóló irányelv aktualizálása azt is előírja majd az uniós országok számára, hogy gondoskodjanak arról, hogy az emberkereskedelem áldozatai által nyújtott szolgáltatásokat tudatosan igénybe vevő személyek szankciókra számíthassanak. Más módosítások az áldozatok támogatásának és segítésének, valamint a megelőzési intézkedéseknek a megerősítésére vonatkoznak.
Az új megállapodás szerint a béranyaság kizsákmányolásával kapcsolatos emberkereskedelem – amikor egy nő beleegyezik, hogy egy másik személy vagy pár nevében gyermeket szül, hogy a gyermek születése után a gyermek szülője(i) lehessen(ek) – azokat célozza meg, akik kényszerítik vagy megtévesztik a nőket, hogy béranyaként működjenek.
Az emberkereskedelem ezen formáinak az emberkereskedelem elleni uniós jogszabályba való felvétele figyelembe veszi a kizsákmányolás ezen formáinak elterjedtségét és jelentőségét.
Ahogy a jelenlegi irányelvben is marad, a kizsákmányolás új típusai (kényszerházasság, illegális örökbefogadás és béranyaság) legalább öt évig terjedő szabadságvesztéssel, súlyosabb bűncselekmények esetén pedig legalább tíz évig terjedő szabadságvesztéssel lesznek büntethetők.
A Tanács és az Európai Parlament úgy döntött továbbá, hogy új súlyosbító körülményt is beilleszt a jogszabályba, hogy figyelembe vegye az információs és kommunikációs technológiák (IKT) emberkereskedelemmel kapcsolatos felerősítő hatását. Ez magában foglalja azt a tényt, hogy az elkövető elősegítette vagy elkövette az áldozatot érintő szexuális jellegű képek, videók vagy hasonló anyagok IKT segítségével történő terjesztését.
Az emberkereskedelemmel kapcsolatos bűncselekményekért felelősségre vont jogi személyekkel, például vállalatokkal szembeni szankciókat is szigorítani fogják. A szankciók mostantól a közfinanszírozásból való kizárásra terjednek ki, beleértve a pályázati eljárásokat, támogatásokat, koncessziókat és engedélyeket, valamint a bűncselekmény elkövetését eredményező tevékenységek folytatására vonatkozó engedélyek és jogosítványok visszavonására.
A Tanács és az Európai Parlament közötti megállapodás értelmében a tagállamoknak bűncselekménynek kell minősíteniük, ha az emberkereskedelem áldozata által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő személy tudja, hogy az illető emberkereskedelem áldozata. Ilyen esetekben a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy ez a bűncselekmény hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal legyen büntethető.
A jelenlegi jog alapján a tagállamoknak csak azt kellene megfontolniuk, hogy az emberkereskedők által kizsákmányolt személyek szolgáltatásainak igénybevételét bűncselekménynek minősítsék.
Az ideiglenes megállapodást megerősítésre benyújtják a tagállamok Tanácsban (Coreper) ülő képviselőinek.
Forrás: Consilium
