A populizmus zavart okoz a liberális, globalista világban. Az elitnek fogalma sincs, mit tegyen
Több mint egy évtizede az ideológiai szélsőségek erői tépázzák a globális politikai szövetet. És ugyanilyen régóta aggódnak a Világgazdasági Fórum kiválóságai amiatt, hogy ez a jelenség mennyire veszélyes – az általuk vezetett vállalatokra és az általuk kormányzott országokra nézve.
De a Davos-i vállalati vezetők az újjáéledő populizmussal vívott transznacionális küzdelem után évek óta nem tudnak komoly megoldásokat kínálni.
A Davosban folytatott beszélgetések során az üzleti vezetők körében lemondást és tehetetlenséget tapasztalni, amikor kormányzati társaikról van szó. Kétségbeesetten szeretnék, ha a világ politikai vezetői a szélsőségek kihasználása helyett inkább a mérsékelteket szólítanák meg, de azt is felismerték, hogy a politikai piac nem könnyen jutalmazza a középen állókat.
A vállalatvezetők attól tartanak, hogy a polarizáció csak tovább fog mélyülni, amikor 2024-ben a világ lakosságának fele, több mint 60 országban – Dél-Afrikától az Egyesült Államokig mindenhol – szavazni fog. Számukra a pénzügyi következmények súlyosak lehetnek, különösen akkor, ha a választási eredmények veszélyeztetik a hajózási útvonalakat, vagy ha a kampány retorikája erőszakhoz vezet egy olyan helyen, ahová befektettek.
“A legnagyobb aggodalom az instabilitás” – mondta nekem az egyik magántőkealap vezérigazgatója. Ez a 12 hónap lehet a történelem legnagyobb választási éve. A kampányok közül sok a populista és nacionalista érzelmek melegágyaiban zajlik, köztük olyan jelentős demokráciákban, mint India.
A WEF Globális kockázatokról szóló 2024. évi jelentése világossá tette, hogy a társadalmi törések széles körben aggodalomra adnak okot. A válaszadók a “társadalmi és/vagy politikai polarizálódást” sorolták a három legnagyobb aggodalomra okot adó tényező közé, a 2. helyen a mesterséges intelligencia által generált félretájékoztatás és dezinformáció és az 1. helyen a szélsőséges időjárás áll.
A vállalati vezetők figyelmesen olvassák a republikánus csúcsjelölt vámokkal és más gazdasági gyakorlatokkal kapcsolatos nézeteit, amelyek sokkal elszigeteltebbek, mint még a viszonylag óvatos Joe Bidené. Bármelyik irányba is induljon az Egyesült Államok, az hatással lesz más kormányok politikájára, ami arra készteti az üzleti vezetőket, hogy feltegyenek néhány alapvető kérdést.
“Egyszerű dologról van szó: egy adott ország a szabadkereskedelem mellett vagy ellen van?” – mondta egy magántőkealap vezérigazgatója.
A kereskedelmi akadályok felállításától óvja Trumpot többek között Jeremy Hunt, a brit pénzügyminiszter is. “Mélységes hiba lenne visszatérni a protekcionizmushoz” – mondta Davosban, amikor Trump esetleges visszatéréséről kérdezték.
Az egyik legfontosabb kérdés a Biden-korszak masszív inflációcsökkentő törvényének sorsa, amely ösztönzi a zöld energiába történő beruházásokat az Egyesült Államokban.
Forrás: Politico
