
Brüsszel elbaltázta az ukrajnai háborút
Már majdnem két év telt el azóta, hogy Oroszország úgy döntött, teljes körű inváziót indít demokratikus szomszédja ellen. Azóta megtanultuk, hogy az Európai Unió teljesen haszontalan, ha proxy-háborút kell vívni. A szankciókról és a hazai energiatermelés megerősítésére irányuló erőfeszítésekről szóló, szinte állandóan zajló hangoskodás közepette Brüsszel kudarcot vallott mind az orosz hadigépezet megfékezésére, mind pedig saját stratégiai pozíciójának megerősítésére tett erőfeszítéseiben.
Az Oroszország elleni 12 különböző uniós szankciósorozat ellenére az európai országok nagyrészt továbbra is fizetik az ellenséges hadigépezet számláját.
A Brüsszelből érkező, a kivonulásról szóló hangoskodások ellenére az EU az idei harmadik negyedévben nyíltan a földgáz 12 százalékát kapta Oroszországtól. Az orosz cseppfolyósított földgáz behozatala 2023-ban még nőtt is, a nyári hónapokban minden eddiginél magasabbra ugrott.
Aztán ott van még az a kérdés, hogy a szankciók ellenére orosz kőolaj és földgáz harmadik feleken keresztül érkezik Európába. Más olaj- és gáztermelő államok úgy kerülik meg a korlátozásokat, hogy az összes hazai kitermelésű olajukat és gázukat felárral adják el az EU-nak, miközben gazdaságukat olcsóbb orosz importtal táplálják.
Röviden: Oroszország továbbra is Európa motorja. Ez több pénzt jelent Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, amelyet tankokra, bombákra és rakétákra költhet.
Ez megbocsátható lenne, ha az EU nem lenne képes saját magát megtankolni. Ha Európa olyan lenne, mint például Japán, és nem rendelkezne a saját olaj-, gáz- és szénkészletekkel, amelyekkel fenn tudná tartani magát, akkor az Oroszországtól való vásárlást egyfajta szükséges rossznak lehetne tekinteni.
Ez azonban nem így van. A blokk országai elég nagy fosszilis tüzelőanyag-lelőhelyekkel rendelkeznek ahhoz, hogy évtizedekig ellássák magukat és szomszédaikat energiával.
Írország például tudja, hogy valószínűleg több mint 300 millió hordónyi kőolaj van a partjainál csak egy helyen. Németországban a becslések szerint 32,4 milliárd köbméter földgáz van, amelyhez biztonságosan hozzá lehetne férni a fracking révén.
Ne is kezdjünk el beszélni az Európa fagyos északi részén található hajórakománynyi olajlelőhelyről. Az uniós tagállamok azonban nem használták ki ezeket az erőforrásokat a lehető legteljesebb mértékben. Írország nemcsak hogy a földben hagyta olajkészleteit, hanem megtiltotta a magánvállalkozásoknak, hogy expedíciókat indítsanak további készletek felkutatására. Németország nem fektetett be a fracking-technológiába.
Miért az önszabotázs? Európa az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel akarja megmenteni a bolygót – ez nemes cél, de hiányzik belőle a realitásérzék.
Az EU egésze a világ megmentőjeként tekint magára, aki a bürokráciát és a szabályozást használja fel a kapitalizmus, az imperializmus és az ipari fejlődés hibáinak kijavítására.
Miközben azonban az Európai Bizottság vállon veregeti magát minden egyes meghiúsult fosszilis tüzelőanyag-projektért, ukrán katonák egy újabb csoportját küldi a túlvilágra egy Európa által finanszírozott orosz rakéta.
Forrás: Brussels Signal, fotó: AP