Belgium veszi át az EU Tanácsának soros elnökségét
Január 1. és 2024. június 30. között Belgium 13. alkalommal tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. A Belga Királyság meg kívánja ragadni ezt a lehetőséget, hogy a jövőre nézve, mindenki érdekében, az európai szolidaritás és kohézió, valamint számos területen – például az éghajlatváltozás és a gazdasági növekedés terén – előrelépést érjen el.
A Tanács elnökeként Belgium az európai menetrend élére áll, és előmozdítja a tagállamok közötti együttműködést. Ennek keretében Belgium semleges és pártatlan közvetítőként és közvetítőként fogja irányítani a jogalkotási munkát és kompromisszumokat keresni az EU tagállamai között. Egy olyan terület, amelynek Belgium a mestere.
Az EU Tanácsának belga elnöksége különbözik a többitől, mivel ez az utolsó ebben a 2019-ben kezdődő jogalkotási ciklusban. Alexander De Croo miniszterelnök december 08-án, a belga elnökség programjának és prioritásainak ismertetésekor megemlítette a még lezárásra váró 150 ügyet. Az Európai Parlament utolsó plenáris ülése április végén lesz, amikor az Európai Parlament feloszlik a 2024. június 6-9. között tartandó európai parlamenti választásokra való felkészülés jegyében.
Belgium már hat stratégiai prioritást fogalmazott meg.
Biztonság, védelem és migráció
Oroszország ukrajnai háborúja világosan megmutatta, hogy az európai kontinensen a béke nem tekinthető magától értetődőnek. Ezért a közös biztonság és védelem döntő fontosságú. A biztonság elengedhetetlen az EU jólétéhez és gazdasági fejlődéséhez. Belgium a migrációs áramlások rendezett és humánus kezelése mellett is kiáll.
Jogállamiság és demokrácia
Az EU-n belül és kívül egyaránt veszélyben vannak a demokratikus értékek. Ezért Belgium a jogállamiság tiszteletben tartását szeretné a középpontban tartani. Belgium meg kívánja vizsgálni, hogyan lehet a jelenlegi eszközöket fenntartani és a jogállamiságot megerősíteni.
Gazdaság, belső piac és kereskedelem
Az EU gazdasági pozíciójának megőrzése érdekében Belgium két létfontosságú kihívásra összpontosítja figyelmét: az ellátás biztonságára és a versenyképességre. erőfeszítéseit az iparpolitikára és a belső piac megerősítésére, a digitális és ökológiai átmenetre, valamint a kutatásra és az innovációra összpontosítja.
Szociálpolitika, munka és egészségügy
Belgium azt szeretné, ha az EU a következő jogalkotási ciklusra egy erős szociális programot dolgozna ki. Erre a jelenlegi helyzetben van szükség, amely számos kihívást jelent, többek között a népesség elöregedését, valamint az ökológiai és technológiai átmenetet. Ezért fontosak a tisztességes bérek, a minőségi munka és a jó szociális védelem. Polgáraink egészségének és jólétének is a középpontban kell állnia.
A zöld átmenet
Az európai zöld alkut – amely magában foglalja az “Alkalmazkodás az 55. célhoz” csomagot – továbbra is a gyakorlatban kell megvalósítani, hogy garantálni lehessen a 2050-re kitűzött nulla nettó kibocsátás elérését. Ezen túlmenően az átmenetnek társadalmilag igazságosnak kell lennie.
A mezőgazdaságnak ki kell elégítenie Európa élelmiszer-szuverenitási igényét anélkül, hogy szem elől tévesztené az olyan szempontokat, mint a környezetvédelem, az állatjólét, a megfizethető élelmiszerek és a gazdák tisztességes jövedelme.
Az EU jövője
A világ problémái felgyorsították az EU bővítését. Kevesebb mint egy év alatt az Európai Tanács három országnak adta meg a tagjelölt státuszt: Ukrajnának, Moldovának és Bosznia-Hercegovinának. Grúziának is megígérték ezt a státuszt.
Belgium nem akar elhamarkodottan cselekedni. Az uniós tagságra esélyes országoknak előbb el kell végezniük a szükséges reformokat, és meg kell felelniük a koppenhágai kritériumoknak.
Belgium számára kiváltság, hogy egy ilyen kritikus időszakban átveheti az EU Tanácsának elnökségét.
A tét nem csak az időkeret és a kontextus miatt nagy, hanem a globális események szervezésében szerzett tapasztalata és szakértelme miatt is. Belgium teljes felelősséget vállal ezért az elnökségért, csakúgy, mint az azt megelőző elnökségekért.
Szerző: Radouan Bachiri