A “Turbinegate” megrázza a lengyel politikát, Tuskot pedig első próbatétel elé állítja
Lengyelország jobbközép vezetője, Donald Tusk, aki várhatóan a jövő héten lesz a miniszterelnök a közelmúltbeli választások után, máris problémával néz szembe: a valószínűleg távozó konzervatív PiS párt azzal vádolta meg utódját, hogy az új szélenergia-törvényjavaslattal lobbistákat szolgál ki.
A “Turbinegate” néven emlegetett ügy Tusk harmadik kormányának első állítólagos botránya, amely még a kormány megalakulása előtt kirobbant. Lengyelországban a legszigorúbbak a szélerőművek építésére vonatkozó szabályok az Európai Unióban, és a szélerőmű-beruházásokra vonatkozó övezeti szabályok enyhítése olyan mérföldkő, amelyet az országnak le kell küzdenie ahhoz, hogy több milliárd eurónyi uniós gazdaságélénkítési forrást szabadítson fel.
A Tusk vezette Polgári Koalíció (KO, néppárti/S&D) és a centrista Harmadik Út (Renew/EPP) által a parlamentnek benyújtott tervezet az energiaárak befagyasztásáról szólt, de tartalmazott olyan rendelkezéseket is, amelyek liberalizálják a szélerőművek létesítésére vonatkozó törvényeket.
A vitás pontok között szerepel a szélerőművek épületektől való minimális távolsága, amelyet a tervezet korlátoz, valamint a kisajátítási törvény. Az év elején Andrzej Duda elnök aláírta azt a törvényt, amely 700 méterre növelte a szélturbinák és a lakóépületek közötti minimális távolságot. Ezt kompromisszumnak tekintették a korábbi, a turbinák magasságának tízszeresére vonatkozó szabály és a PiS által javasolt 500 méteres határ között.
Tusk polgári koalíciós javaslata egy sor változtatást vezetne be, például azt, hogy az állami tulajdonú Orlen energiavállalat fizeti a háztartások energiatámogatását, miközben a szélerőművek építésére vonatkozó korlátozásokat 300 méterre csökkentené a jelenlegi 700 méterről, és még az ipar és az ökológusok által kívánt 500 méternél is alacsonyabbra. Ezt a PiS jobboldali politikájától való eltávolodásnak tekintik.
Tusk szerint a fosszilis tüzelőanyagoktól való elszakadás “nem olyasmi, amit a saját érdekek feláldozásának kellene tekinteni”, és a PiS haragját azért hívta ki, mert “birtokolja” az állami tulajdonban lévő fosszilis tüzelőanyag-vállalatokat, mint például az Orlen. A PiS (ECR) tagjai azzal vádolták az ellenzéket, hogy törvénytervezetüket lobbisták írták, és az ő érdekeiket szolgálják, anélkül, hogy állításaikra bizonyítékot szolgáltattak volna.
Anna Łukaszewska-Trzeciakowska klíma- és környezetvédelmi miniszter “teljesen elfogadhatatlannak” nevezte a javasolt szabályozást. “A tervezet nem zárja ki a kisajátítást […] és korlátozza a nyilvánosság részvételét (a döntéshozatali folyamatban)” – írta Łukaszewska-Trzeciakowska az X-en.
Paweł Jabłoński külügyminiszter-helyettes szintén hétfőn arra figyelmeztetett, hogy a tervezet a régi szélturbinák külföldről történő behozatalához vezetne, szintén minden bizonyíték nélkül.
“Lengyelországot elárasztják majd az importált használt turbinákkal [és] viselni fogja a korábban Németország és más országok által hasznosított szélerőművekből származó veszélyes hulladék tárolásának és ártalmatlanításának költségeit. Mindezt a modernizáció ürügyén” – írta az X-en.
Forrás: Euractiv
