100 éves korában elhunyt Henry Kissinger, az amerikai külpolitika meghatározó és polarizáló ereje
Kissinger az 1970-es években az amerikai külpolitika szinonimája volt. Nobel-békedíjat kapott azért, mert segített megszervezni az USA vietnami háborúban való katonai szerepvállalásának végét, és neki tulajdonítják azt a titkos diplomáciai tevékenységet, amely segített Richard Nixon elnöknek megnyitni a kommunista Kínát az Egyesült Államok és a Nyugat előtt, és amelynek csúcspontja Nixon 1972-es látogatása volt az országban.
De sokan gyűlölték a vietnami háború idején Kambodzsa bombázása miatt is, amely a népirtó vörös khmer rezsim felemelkedéséhez vezetett, valamint azért, mert támogatta a chilei demokratikus kormány elleni puccsot.
A Közel-Keleten Kissinger az 1973-as jom kippuri háború következményei után az izraeli és az arab erők szétválasztása érdekében az úgynevezett “ingadozó diplomácia” eszközeivel lépett fel. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti kapcsolatokban alkalmazott “enyhítő” megközelítése, amely hozzájárult a feszültségek enyhítéséhez és számos fegyverzetellenőrzési megállapodáshoz vezetett, nagyrészt az Egyesült Államok magatartását irányította egészen a Reagan-korszakig.
A kongresszus számos tagja azonban kifogásolta a Nixon-Kissinger-féle külpolitikai megközelítés titkolózását, az emberi jogi aktivisták pedig azt kifogásolták, hogy Kissinger szerintük elhanyagolta az emberi jogokat más országokban. Egyetlen kérdés sem bonyolította jobban Kissinger örökségét, mint a vietnami háború. Amikor Nixon 1969-ben hivatalba lépett – miután “titkos tervet” ígért a háború befejezésére -, nagyjából 30 000 amerikai halt meg Vietnamban.
Annak ellenére, hogy a dél-vietnami kormánynak több harci felelősséget akartak átruházni, az amerikai szerepvállalás Nixon kormányzása alatt is fennmaradt – a kritikusok azzal vádolták Nixont és Kissingert, hogy szükségtelenül kiterjesztették a háborút -, és az amerikai szerepvállalás végül Saigon 1975-ös elestével és több mint 58 000 amerikai életének elvesztésével ért véget.
Kissinger egy rendkívül ellentmondásos döntéssel megosztotta az 1973-as Nobel-békedíjat észak-vietnami kollégájával, Le Duc Thóval az abban az évben kötött párizsi békemegállapodásokért; Tho a tényleges vietnami béke hiányára hivatkozva nem fogadta el a díjat, és a Nobel-bizottság két tagja pedig a díj odaítélése kapcsán, tiltakozásul lemondott .
Forrás: CNN, fotó: Getty Images
