Kína és az EU kritikus válaszúthoz érkezett

Négy év óta először rendeznek EU-Kína csúcstalálkozót december 7-8-án.  Ez a csúcstalálkozó megfelelő pillanatot jelent arra, hogy a változó geopolitikai helyzet és az eltérő politikai álláspontok közepette új kihívásokkal foglalkozzanak, ami a Kína és az EU közötti kapcsolatok sarkalatos pontját jelzi.

Az elmúlt években a Kína és az EU közötti a kereskedelmi dinamika és a politikai stratégia ingadozásának tanúi lehettünk. A Covidot követő időszakban a felfokozott turbulenciák időszaka következett, elindult az ukrajnai háború és úgy tűnt, hogy  a Kína és Európa közötti interakció problémái háttérbe szorulnak. A legfrissebb uniós adatok e heti hivatalos közzététele azonban éppen e problémák felerősödésének a dinamikára világít rá.

 Az Eurostat kimutatta, hogy 2022-ben az EU-n belül több mint egymillió tartózkodási engedélyt adak ki kínai állampolgároknak. Az uniós tagállamok közül Olaszország áll az élen ezen engedélyek kiadásában, mintegy 310 000-et (az összes engedély közel 30%-át) adva ki. Szorosan követi Spanyolország, mintegy 240 000 engedéllyel (23,3%), majd Franciaország nagyjából 120 000 engedéllyel (11,6%).

 A kínai állampolgárok számára kiadott tartózkodási engedélyek megadásának okai eltérőek: a családegyesítés, az oktatás, a munkalehetőségek, a menekültstátusz és más kategóriák. A családdal kapcsolatos engedélyek teszik ki a legnagyobb szegmenst 34,5%-kal, ezt követi a munkavállalás 26,2%-kal és az oktatás 8,4%-kal. A menekültstátusz és a kiegészítő védelem 2,8%-ot tesz ki, míg az egyéb okok a kiadott engedélyek 28,1%-át teszik ki.

Az Eurostat által az idei év első három negyedévére vonatkozóan közzétett nemzetközi kereskedelmi és gazdasági adatok rávilágítanak továbbá arra , hogy Kína továbbra is az EU elsődleges importforrása, bár részesedése érzékelhetően csökkent.

Ennek megfelelően Kína továbbra is az EU harmadik legnagyobb exportpiacának számít, bár arányában enyhe visszaesés tapasztalható. Az Eurostat ezt az elmozdulást az eszkalálódó geopolitikai helyzetnek tulajdonítja, és a globális kereskedelem dinamikáját befolyásoló olyan hatásos eseményekre hivatkozik, mint az ukrán válság.

Forrás: Kínai Kereskedelmi Kamara az EU mellett, foto: Copyright (c) 2021 Issam alhafti/Shutterstock