A biztosok szerint Magyarország még mindig nem teljesíti az uniós forrásokhoz szükséges kritériumokat
Brüsszel és Budapest között folytatódik a huzavona, miután két uniós biztos is azt mondta az európai parlamenti képviselőknek, hogy az EU végrehajtó szerve még mindig nem áll készen arra, hogy több milliárd eurós gazdaságélénkítő forrást biztosítson Magyarország számára.
Magyarország még mindig vár arra, hogy megkapja a COVID-járvány nyomán létrehozott 700 millió eurós uniós helyreállítási és rugalmassági alapból származó pénzeszközöket, az Európai Bizottság pedig kijelentette, hogy a forrásokat addig nem szabadítják fel, amíg Orbán Viktor kormánya nem oldja meg az igazságszolgáltatás elfogultságával és a jogállamisággal kapcsolatos régóta fennálló kérdéseket.
Didier Reynders igazságügyi biztos kedden (november 21-én) az Európai Parlamentben tartott beszédében “a helyes irányba tett fontos lépésként” üdvözölte a júniusban benyújtott új magyar törvényt, amely az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos uniós aggályokat hivatott orvosolni.
“Ez azonban nem jelenti a folyamat végét. Magyarországnak a kísérő végrehajtási lépéseket is be kell fejeznie” – mondta.
Johannes Hahn költségvetési biztos a képviselőknek elmondta, hogy “Magyarországon már történt néhány értékes változás. Például most már van egy aktív integritási hatóság, most már van mód arra, hogy megtámadják az ügyésznek azt a döntését, hogy nem folytathatnak le egy ügyet, és az OLAF [az Európai Csalás Elleni Hivatal] most már megerősített együttműködési struktúrákkal rendelkezik Magyarországon”.
Hozzátette, hogy “a Magyarországgal folytatott párbeszéd különösen intenzív a közérdekű alapítványok igazgatótanácsaiban fennálló összeférhetetlenségi kockázatok megelőzésével kapcsolatos kérdésekről, valamint az újonnan létrehozott integritási hatóság hatáskörének mértékéről”.
A parlamenti vitára azután került sor, hogy Orbán Viktor Fidesz pártja “a nemzeti szuverenitás védelméről” szóló törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek, hogy megvédje magát a külföldi személyek vagy csoportok – mint mondta – indokolatlan politikai beavatkozásától.
A törvényjavaslatot egy, az Európai Bizottság elnökét, Ursula von der Leyent erősen bíráló plakátkampány elindítása kísérte.
“Egyértelmű, hogy Magyarország nem tett hatékony vagy elégséges előrelépést az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozó feltételek teljesítése terén. Valójában úgy tűnik, hogy a magyar kormány több erőfeszítést fordít a reformok szabotálására és kisiklatására, mint azok végrehajtására” – mondta Jeroen Lenaers néppárti törvényhozó.
Az ukrán kérdés
Az elmúlt hetekben magyar tisztviselők jelezték, hogy az Ukrajnának nyújtott újabb uniós támogatás támogatás támogatásának feltétele lehet, hogy a Bizottság felszabadítsa a gazdaságélénkítési alapokat. A hét elején Orbán Viktor levelet küldött Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének, amelyben “sürgős” megbeszéléseket követelt, és sürgette az EU vezetőit, hogy vizsgálják felül az Ukrajnának nyújtott támogatási programokat és az Oroszország inváziója után bevezetett szankciórendszert.
Az Orbán-kormány nyilvános konzultációt is indított, amelyben azt kérdezi a magyaroktól, hogy adjanak-e további támogatást Ukrajnának addig, amíg Magyarország meg nem kapja a helyreállítási pénzeket.
“A vétójoggal való visszaélés zsarolásra cinikus és szégyenletes gyakorlat, amelyet meg kellene szüntetni, nem pedig jutalmazni” – mondta Lenaers.
“Ukrajnának szüksége van a segítségünkre, és Ukrajnának meg kell kapnia a segítségünket, az EU-nak pedig meg kell találnia a módját annak, hogyan juttassa el ezt a segítséget Ukrajnának anélkül, hogy a jogállamiság és Magyarország leépítését jutalmazná” – tette hozzá.
Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője úgy vágott vissza, hogy az EU elutasítása a pénzek aláírásának megtagadása “színtiszta zsarolás”.
“Bármit is tesz a baloldal a parlamentben, mi meg fogjuk védeni a magyar szuverenitást” – mondta Deutsch Tamás, a Fidesz delegációvezetője a vita után újságíróknak Strasbourgban.
Forrás: Politico, fotó: [EPA-EFE/RONALD WITTEK]
