A Kína-EU kapcsolati dinamika megértése: Von der Leyen beszédének főbb pontjai

November  16-án az Európai Bizottság (EB) elnöke, von der Leyen “Check against Delivery” címmel tartott beszédet az Európai Külkapcsolati Tanácsban (ECHR). Idén március óta ez volt a második alkalom, hogy beszédet mondott egy olyan agytrösztnél, amely kizárólag Kínával foglalkozik. A két beszéd között az a hasonlóság, hogy mindkettő a kínai látogatása előtt hangzott el, de természetesen az időközök, a beszédek hossza és a lényegi tartalom is különbözik. A márciusi beszéd nagyban hasonlított a Kínával folytatott “kiabálós” küzdelemre, amikor először vetette fel a Kínával szembeni “kockázatcsökkentési” stratégiáját, amely később aggodalom és viták hullámait váltotta ki.

A Kína és az EU közötti kapcsolatokról szóló novemberi beszéd egy egyszerre gazdag és kritikus hátteret kapott. Először is, az Atlanti-óceán túloldalán Kína és az Egyesült Államok vezetői jelenleg tartanak egy nagy érdeklődéssel várt találkozót. A világ első és második legnagyobb gazdasága közötti kapcsolat olyan közelmúltbeli mélypontjai ellenére, mint a “léggömb incidens” és a “fejlett számítástechnikai és félvezetők Kínába irányuló exportjának ellenőrzése”, a legfelsőbb szintű kötelezettségvállalások egyre fokozódnak, elősegítve a párbeszédet és kezelve a nézeteltéréseket. Ez kétségtelenül hatással lesz a Kína és az EU kapcsolatainak alakulására.
 
Másodszor, az EU és az USA októberben csúcstalálkozót tartott Washingtonban, ahol néhány tartós vámvitát nem sikerült megoldani. Mivel mind az EU, mind az USA jövőre választások elé néz, a transzatlanti kapcsolatokat érintő bizonytalanságok fokozzák az uniós döntéshozók aggodalmát.

 Harmadszor, az idei év a Kína és az EU közötti kapcsolatok átfogó fellendülésének tanúja volt. Az elmúlt hónapokban számos uniós biztos látogatott Kínába, ahol magas szintű párbeszédet folytattak különböző témákban, többek között a stratégia, a kereskedelem, a digitális kérdések és a környezetvédelem területén. Kétoldalú megbeszélésekre is sor került olyan témákról, mint a körkörös gazdaság, a vízkészletek és az emberi jogok. Gyakoriak a kölcsönös látogatások olyan területeken, mint a kereskedelem, a kultúra, az oktatás és az agytrösztök. Bár a kölcsönös megértés elmélyült, a súrlódások és a forró kérdések továbbra is fennállnak. Például az, hogy az EU szubvencióellenes vizsgálatot indított a kínai elektromos autókkal kapcsolatban, csökkentette a kereskedelmi bizalmat, és aggályokat vetett fel a méltányossággal és az igazságossággal kapcsolatban. Ez a kérdés a Kína-EU gazdasági és kereskedelmi terület egyik központi kérdésévé vált.
 A márciusi beszédhez képest ezúttal rövidebb volt a beszéde (körülbelül feleannyi ideig tartott, mint a márciusi beszéd). A központi tartalma azonban a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok és a “kockázatcsökkentési” politika körül forog. Az elhangzott kulcsfontosságú információk szoros figyelemmel kísérést és mélyreható elemzést érdemelnek.

 Az alábbiakban összefoglaljuk a von der Leyen elnök Kína-EU kapcsolatokról szóló beszédének főbb pontjait:

Hangsúlyozta Kína megértésének fontosságát. “Kína megértése soha nem volt még olyan fontos, mint ma. Kína már nem ugyanaz az ország, mint tíz évvel ezelőtt. Gazdasága, politikája és globális lábnyoma megváltozott. Kína helyes megítéléséhez tehát mindenekelőtt az szükséges, hogy a tényeket helyesen ismerjük meg. Ezért fektetünk egyre többet a Kínával kapcsolatos ismereteinkbe, nemcsak a Horizont Európa kutatási programunkkal, hanem azzal is, hogy több Kína-szakértőt veszünk fel az európai intézményekbe. Ezen túlmenően Kína-ösztöndíjas programot hoztunk létre házon belüli agytrösztünkben. Mert csak akkor lehet párbeszéd, ha megértjük egymást.”

Megemlítette azt is, hogy a Kínával való kapcsolat meghatározó tényező az EU jövőbeli gazdasági prosperitása és nemzetbiztonsága szempontjából. “Két háború dúl közvetlenül az Unió határain kívül – Ukrajnában és Gázában. És bizonytalan gazdasági kilátásokkal. Ezekben a viharos időkben nagy szükség van a stratégiai stabilitásra abban, ahogyan Kínával bánunk. Ehhez pedig őszintén kell értékelnünk Kína fejlődését. Hadd kezdjem Kína gazdasági magatartásával, mielőtt rátérnék a diplomáciai és katonai magatartására.

 Kína gazdasági pályája mélyrehatóan változik. Az ország a lassabb növekedés időszaka felé tart. A kínai gazdasági egyensúlytalanságok pedig ma rendkívül fontosak számunkra. Kína iparpolitikája ma nem csak sokkal versenyképesebb ipari szereplőket hoz létre.”

 Kitért a galliumra és germániumra vonatkozó kínai exportellenőrzésekre, és kijelentette: “Bár nem akarunk elszakadni Kínától, de kapcsolatunk egyes részeinek kockázatmentesítésére szükség van. Kockázatcsökkentési stratégiánkat három pillérre építjük. Először is, jogos gazdasági érdekeink védelmére. Másodszor, párbeszéd a nézeteltéréseink kezelésére. Harmadszor pedig a partnereinkkel való diverzifikációra.”

 Kifejezte, hogy meg kívánja védeni Európa őshonos érdekeit, és hangsúlyozta, hogy Európának meg kell erősítenie versenyképességét. Megemlítette azt is, hogy “nagy aggodalmak merülnek fel a tiszta technológiák ágazatában a méltányosság és a biztonság sérülékenységével kapcsolatban, beleértve például az elektromos meghajtású járműveket”.

Kijelentette: “Az EU, mi is készen állunk és hajlandóak vagyunk arra, hogy a nézeteltéréseinket párbeszéd útján kezeljük”. Úgy véli, hogy a Kínával december elején tartandó csúcstalálkozón az EU számára a központi téma az lesz, hogy “egyenlő feltételeket teremtsünk a Kínával való kereskedelmi kapcsolatainkban”.

“Jóhiszeműen megyünk Kínába” – mondta. “Teret kell hagynunk egy ambiciózusabb, mindkét fél számára előnyös kapcsolatról szóló megbeszélésnek”.

Kijelentette: “továbbra is tárgyalni fogunk Kínával arról, hogyan tehetjük tisztességesebbé és fegyelmezettebbé a versenyt”.

Nevezetesen azt javasolta, hogy “a rivalizálásnak nem kell ellenségesnek lennie; lehet konstruktív is”, úgy vélve, hogy a válasznak kiegyensúlyozottnak és stratégiai jellegűnek kell lennie.

A globális együttműködés terén von der Leyen elnök asszony kulcsfontosságúnak tartja a Kínával való együttműködést, amely számos területre, például az éghajlatváltozásra és a szén-dioxid-kereskedelmi rendszerekre terjed ki. Továbbá Kína és az EU közösen létrehozta a történelmi jelentőségű globális biodiverzitásról szóló megállapodást.

 Végezetül kijelentette: “Kína befolyásolási képessége a világra exponenciálisan nőtt az elmúlt tíz évben. Kínára nem csak kereskedelmi partnerként vagy ipari erőközpontként tekinthetünk. Hanem technológiai versenytársként, katonai hatalomként, globális szereplőként is, akinek sajátos és eltérő elképzelése van a globális rendről. Ha tehát helyesen akarjuk értelmezni Kínát, akkor képesnek kell lennünk megérteni azt a maga összetettségében és bonyolultságában. Értelmeznünk kell Kína folyamatban lévő átalakulásait, ha stratégiai stabilitást akarunk elérni a kapcsolatainkban.”

A beszédet elemezve úgy tűnik, hogy az EU “rendszerszintű rivalizálásának” konfrontatív elemét igyekezett lekicsinyelni a Kínával szembeni pozícionálásában, és azt mondta, hogy ez a kapcsolat lehet “konstruktív” is, ami összefüggésben lehet a kínai fél ezzel a pozícionálással kapcsolatos elégedetlenségével.

Von der Leyen elnök asszony a jelek szerint különbséget tett “partnerek, versenytársak és riválisok” között, azaz Kína és az EU partnerek a kereskedelemben, az EU “versenyez” Kínával a csúcstechnológia és a technológiai fejlesztés terén, az EU pedig a katonai vagy globális rendben “ellenségesebb” partnerként van besorolva. A katonai vagy globális rendben az EU a konfrontatívabb “ellenfél” kategóriába tartozik. A Kína felé vezető úton továbbra is ragaszkodik a “kockázatcsökkentő” stratégiához. Érdemes lesz figyelemmel kísérni az európai fél jövőbeni elemzéseit és meglátásait az USA-Kína kapcsolatok alakulásáról és a Kína-EU kapcsolatok pozicionálásáról.

Forrás: Kínai Kereskedelmi Kamara az EU-ban