A Tanács és a Parlament megállapodásra jutott a kritikus nyersanyagellátás megerősítése érdekében
A kritikus nyersanyagokról szóló törvény a nettó zéró iparról szóló törvénnyel és a villamosenergia-piac kialakításának reformjával együtt a Bizottság által 2023. február 1-jén előterjesztett Zöld Megállapodás ipari tervének egyik kiemelt jogalkotási kezdeményezése
A Tanács és az Európai Parlament politikai megállapodása 34 kritikus nyersanyagot (köztük 16 stratégiai fontosságú nyersanyagot) sorol fel, és célértékeket határoz meg ezen anyagok uniós hozzájárulásának növelésére érdekében. A cél elérése érdekében a javaslat gyors és egyszerűsített engedélyezési eljárást irányoz elő a stratégiai kitermelési projektekre vonatkozóan, amelyet egyetlen nemzeti kapcsolattartó központ kezelne. Emellett elősegíti a lehetséges függőségek kockázatelemzését, a tagállamok feltárási terveit, a kutatásba, az innovációba és a készségekbe történő nagyobb beruházásokat, valamint a környezet védelmét a nyersanyagok körforgásának és fenntarthatóságának előmozdításával.
Globális szinten a rendelet intézkedéseket határozott meg a kritikus nyersanyagok behozatalának diverzifikálására, biztosítva, hogy az egyes stratégiai nyersanyagok uniós fogyasztásának legfeljebb 65%-a egyetlen harmadik országból származzon.
Az ideiglenes megállapodás egy kritikus nyersanyaggal, az alumíniummal bővíti a stratégiai nyersanyagok listáját. A megállapodás továbbá lehetővé teszi, hogy a stratégiai nyersanyagokat a vonatkozó technológiákban helyettesítő innovatív nyersanyagokat előállítani képes projektek stratégiai projektekké válhassanak.
A tagállamoknak lehetőségük lesz arra, hogy kifogást emeljenek azzal kapcsolatban, hogy egy projektet a tagállamukban fejlesztenek-e ki abban az esetben, ha azt környezetrombolónak ítélik meg.
A megállapodás megtartja a nyersanyagok kitermelésére vonatkozó 10%-os és a feldolgozásra vonatkozó 40%-os referenciaértéket, de az újrahasznosításra vonatkozó referenciaértéket az EU éves nyersanyagfogyasztásának legalább 25%-ára emeli. Emellett jelentősen növelni kell a hulladékban lévő nyersanyagok hasznosítását.
A megállapodás azt is tartalmazza, hogy a rendelet hatálybalépése után 18 hónappal a Bizottság nyújtson be jelentést az egyes kritikus nyersanyagok következő három évtizedre becsült fogyasztásáról.
A megállapodás egységesíti az engedélyezési eljárás ütemezését is. Az engedélyezési eljárás teljes időtartama nem haladhatja meg a 27 hónapot a kitermelési projektek esetében és a 15 hónapot a feldolgozási és újrahasznosítási projektek esetében. Míg a környezeti hatásvizsgálat első lépése (a jelentés elkészítése, amelyet a projektgazdának kell elvégeznie) nem számít bele a projekt engedélyezésének időtartamába, a környezeti hatásvizsgálathoz szükséges nyilvános konzultáció az engedélyezési eljárás teljes időtartamának része lesz.
A tagállamok üdvözölték a megállapodást. „A megállapodás megalapozza Európa stratégiai autonómiáját. A nyersanyagoktól való függőségünk versenyképességünk Achilles-sarka, de a kritikus nyersanyagokról szóló törvénnyel ezt a gyengeséget erősséggé változtathatjuk. Létrehozhatunk egy valóban európai kitermelő ágazatot; hulladékunkat erőforrássá alakíthatjuk; szorosabb kapcsolatokat építhetünk ki harmadik országokkal, és valóban fenntartható módon biztosíthatjuk iparunk életvonalát.” – nyilatkozta Teresa Ribera Rodríguez, Spanyolország ökológiai átmenetért és a demográfiai kihívásokért felelős minisztere.
Barcs Endre
