Fellegek Európa horizontján
Az Európai Innovációs Tanács (EIC) a tudomány és a technológia megerősítése céljából létrehozta a Horizont Európa elnevezésű igen ambiciózus kutatási és innovációs programját, amely 2027-ig tart, és folyamatos pályázati felhívásokat tartalmaz. A Horizont Európa több mint 95 milliárd eurós költségvetésével a Horizont 2020 programot váltja fel, annak fejlettebb változata. Az Európai Bizottság az EU ipari versenyképességének és innovációs teljesítményének előmozdítását reméli a programtól, amely szorosan kapcsolódik a környezetvédelemhez is, hiszen magába foglalja a párizsi éghajlat-változási megállapodás megvalósításának elősegítését az óceánok, tengerek, part menti és az édesvizek megtisztítását, a leromlott ökoszisztémák és élőhelyek helyreállítását, valamint Európa felkészítését is az éghajlati zavarok kezelését is.
A Horizont Európa fő célja mégis az Európai Innovációs Tanácson (EIC) keresztül Európa vezető szerepet töltsön be a piacteremtő innovációban. A pillér többek között az EIC gyorsító programja és az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIC) megerősítése révén segíti az általános európai innovációs környezet fejlesztését. Ily módon elősegíti az üzleti élet, a kutatás, a felsőoktatás és a vállalkozói szféra integrációját.
A Horizont Európa azonban nem áll meg itt, mivel futurisztikus célokat is kitűzött maga elé, mint például a foton alapú számítástechnika kiépítését. A fényrészecskéknek, a fotonoknak nagy előnyük van az elektronokkal szemben. Az elektronokkal ellentétben, amelyeknek tömegük és elektromos töltésük van, a fotonok tömeg nélküliek. Ezért sokkal gyorsabban – fénysebességgel – terjednek.
A fény már régen felváltotta az elektronokat a kommunikációs hálózatokban történő adatátvitelben – optikai kábelek tartják összeköttetésben a Földet. A számítógépekben azonban a fotonok még nem váltották fel az elektronokat. A Horizont Európa azt a cél tűzte ki maga elé, hogy Európa az elektronok a félvezetők helyett fotonokat használjon a számítógépek jobb, biztonságosabb és sokkal gyorsabb működésre, ami egyúttal sokkal kevesebb energiát is igényelne. Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIC) szerint ez valóban forradalmasíthatná a számítástechnikát.
A Horizont Európa az űrkutatást sem téveszti szem elől. Ilyen a SATAGILITY-GO2MARKET projektje is.Az EU információigénye – az éghajlatváltozástól kezdve a gazdasági és társadalmi változásokig – döntő szerepet játszik a napi folyamatokban és a politikai döntéshozatalban egyaránt. A műholdak segítenek fenntartani ezt a rendszert, lehetővé téve Európa számára a megfelelő és időben történő reagálást. Sajnos a műholdak manőverezési igénye és lassú manőverezési sebessége a szükségesnél lassabb reagálást eredményezhet. Az EIC szerint a SATAGILITY- GO2MARKET projekt megoldást kínál erre a problémára azáltal, hogy a műholdak jobb manőverezéséhez újszerű aktuátorokat fejleszt ki, amelyek gyorsabb működési időt és jobb kapcsolatot tesznek lehetővé.
Akármilyen ígéretesnek is tűnik a Horizont Európa program, számos szakértő szerint az Európai Innovációs Tanács (EIC) igencsak elrugaszkodott a valóságtól, amikor ezeket a célokat meghirdette.
Szakértők szerint a jelentés félvezetőkről és kvantumtechnológiákról szóló részei nem elégségesek, különösen hiányzik belőlük az olyan fontos uniós jogalkotási aktákkal való kapcsolatok elemzése, mint a chipekről szóló törvény és a kvantumtechnológia területén elért legújabb fejlemények.
Angela Garcia Calvo, a Readingi Egyetem professzora elmondta: “A jelentés azonosítja a mikroelektronika fő trendjeit, és információkat terjeszt, de nem foglalkozik olyan fontos kérdésekkel, mint például az, hogy az Európában már kifejlesztett kutatási és fejlesztési programokat hogyan lehet majd növelni, illetve a Horizont Európa programjába bekapcsolni. Az Európai Bizottság jelentése szerint az EU érzékeny adatokkal és digitális infrastruktúrával kapcsolatos részét képező kvantumtechnológiák az EIC legnagyobb portfólióját képezik a digitális és ipari szekcióban. A jelentés azonban teljesen elhanyagolja azt a tényt, hogy a kvantumszámítógépek és szimulátorok egyik legjobb megvalósítása a lézerfénnyel manipulált semleges atomokkal és ionokkal működő platformok.
A szakértők felhívják a figyelmet arra az új keletű kihívásra, ami a kvantumtámadásokkal kapcsolatos biztonsági kockázatokat érinti, amikor a korábban titkosított anyagok feltörhetővé válnak. Mivel a kvantumszámítógépek meghaladják a szuperszámítógépek kapacitását, az EU-nak egyfajta ütemtervre lenne szüksége, amellyel felkészül a titkosítás elleni jövőbeli kvantumtámadásokra.
Az európai chipekről szóló törvény az EU kiemelt kezdeményezése, amely a félvezető-ellátás védelmére és fellendítésére törekszik, és amely ez év szeptemberben lépett hatályba. A jogszabály a mikrocsipek globális hiányára adott válasz. A hiány abból adódik, hogy mikrocsipek gyártása nagyrészt ázsiai országokban, például Tajvanon és Dél-Koreában összpontosul. Az EU célja az, hogy a részesedése a globális félvezetőgyártásban a következő hét évben 20%-ra emelkedjen. Kérdés, hogy ez a törvény hogyan illeszkedik a Horizont Európa ambiciózus programjába.
Barcs Endre
