Izrael-Hamasz konfliktus: Európa senkit nem érdekel
Legalább Európának nem kell többé elviselnie azt az elcsépelt Henry Kissinger-féle viccet arról, hogy kit kell felhívni, ha “Európát akarjuk hívni”.
Úgysem hívja senki.
Az elmúlt napokban lerombolt számtalan geostratégiai illúzió közül a legijózanítóbb felismerés a kontinensen tartózkodók számára a következő kell, hogy legyen: Senkit sem érdekel, hogy mit gondol Európa. Egy sor globális villámcsapástól kezdve Hegyi-Karabahon és Koszovón át Izraelig Európa a jószándékú civil szervezet szerepébe szorult, amelynek humanitárius hozzájárulását szívesen fogadják, de egyébként nem vesznek róla tudomást.
A 27 tagú tömb mindig is nehezen tudott egységes külpolitikát kialakítani, tekintettel a különböző nemzeti érdekekre. Még így is számított, főként a piac mérete miatt. Az EU globális befolyása azonban csökkenőben van, mivel gazdasága szekulárisan hanyatlik, és képtelen katonai erőt felmutatni a növekvő globális instabilitás idején.
A 2019-es hivatalba lépésekor Ursula von der Leyen bizottsági elnök által ígért “geopolitikai” erőmű helyett az EU páneurópai minimummá vált, amely a legfelsőbb asztalnál ülő valódi szereplőknek bizonyos fokú szórakozást nyújt, miközben ellentmondások kakofóniája közepette többnyire csak saját magát hozza zavarba.
Ha ez keményen hangzik, gondoljon az elmúlt 72 órára: A Hamász által a hétvégén izraeli civilek százai ellen elkövetett mészárlást követően Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság bővítési biztosa hétfőn bejelentette, hogy a blokk “azonnal” felfüggeszti a Palesztin Hatóságnak nyújtott 691 millió eurós támogatást. Néhány órával később Janez Lenarčič szlovén biztos ellentmondott magyar kollégájának, és ragaszkodott ahhoz, hogy a támogatás “addig folytatódik, amíg szükséges”.
A Bizottság sajtóművelete ezt követően azt a nyilatkozatot tette, hogy az EU “sürgős felülvizsgálatot” fog végezni egyes segélyprogramok esetében annak biztosítása érdekében, hogy a pénzek ne folyjanak be a terrorizmusba, ami arra utalt, hogy ilyen biztosítékok még nem léteznek.
Josep Borrell, az EU külügyi vezetője szerint a palesztinoknak nyújtott támogatás felülvizsgálatának eredménye előre eldöntött tény volt: “Többet kell támogatnunk, nem kevesebbet” – mondta kedden.
Összefoglalva: Alig 24 óra leforgása alatt a Bizottság a palesztinoknak nyújtott összes támogatás felfüggesztésének bejelentésétől a pénzforgalom növelésének jelzésére váltott.
Az EU válasza az izraeli eseményekre nem volt kevésbé zavaros. Még akkor sem, amikor Izrael még mindig a zsidó állam történetének legszörnyűbb mészárlásából származó holttesteket számolta, Borrell, az ország régi kritikusa, akit ott gyakorlatilag persona non grata-nak nyilvánítottak, nem foglalt állást.
A spanyol szocialista Borrell elítélte a Hamász “barbár és terrorista támadását”, ugyanakkor bírálta Izraelt a Gázai övezet blokádja miatt, és kiemelte a Hamászt hatalomra szavazó palesztinok “szenvedését”.
A spanyol megközelítése éles ellentétben áll von der Leyenével, aki egyértelműen elítélte a támadásokat igaz, csupán egy sor tweetben), és az izraeli zászlót tetette ki irodája homlokzatára.
Forrás: Politico
