Úton a reziliensebb, versenyképesebb és fenntarthatóbb Európa megteremtése felé
Ma kiadott közleményével a Bizottság az európai állam- és kormányfők hamarosan megrendezésre kerülő granadai találkozójához kíván hozzájárulni azáltal, hogy bemutatja az EU nyitott stratégiai autonómiájának jövőorientált megközelítését, és ismerteti a következő évekre vonatkozó kiemelt uniós szakpolitikai célkitűzéseket. Közleményében a Bizottság számba veszi, milyen eredményeket sikerült eddig elérni az uniós gazdaság ellenálló képességének, versenyképességének és fenntarthatóságának előmozdítása terén, és azt is áttekinti, milyen kihívások hátráltatják továbbra is az előrelépést. A dokumentum az uniós vezetők versailles-i nyilatkozatának 2022. március 11-i elfogadása óta eltelt időszak fejleményeit tekinti át.
A közlemény rámutat arra, mely konkrét területeken van szükség további erőfeszítésekre – így például többet kell tennünk az innovatívabb és összekapcsoltabb egységes piac kiépítéséért és a belső kohézió megőrzéséért, ahogy annak előmozdításán is tovább kell dolgoznunk, hogy az EU szövetségeket hozzon létre nemzetközi partnereivel, és képességeinek megerősítése révén képes legyen garantálni az uniós polgárok és a régió biztonságát. Az EU-nak továbbra is törekednie kell arra, hogy gazdasági és ipari bázisát megerősítse és ellenállóbbá tegye a kockázatokkal szemben, egyszersmind pedig meg kell védenie gazdasági biztonságát és az egyedülálló uniós szociális modellt.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a következőket nyilatkozta a témában: „Európa határozott intézkedéseket hozott a geopolitikai és gazdasági környezetben végbemenő gyors változásokra válaszul. Új helyzet állt elő, amely megköveteli, hogy megerősítsük azokat a képességeket, amelyek Európa stratégiai érdekeinek védelméhez, illetve az uniós polgárok és partnerek biztonságának szavatolásához szükségesek. A versailles-i találkozó óta az EU tartotta a kijelölt irányt, és gazdaságát fokról fokra ellenállóképesebbé, versenyképesebbé és fenntarthatóbbá teszi. Továbbra is össze fogunk tartani, és tovább mélyítjük kapcsolatainkat partnereinkkel és azokkal, akik osztják aggályainkat, és akikkel közösek az érdekeink.”
Európa védelmi képességeinek megerősítése és tartós béke építése Európában
Az EU határozott lépéseket tett annak érdekében, hogy fejlessze védelmi dimenzióját, és megerősítse Európa védelmi képességeit. A biztonság és a védelem területére vonatkozó stratégiai iránytű elfogadása révén az EU érdemben tett azoknak a képességeknek a megerősítéséért, amelyek birtokában „biztonságszolgáltatóként” tud fellépni. A NATO-val közösen kiadott harmadik együttes nyilatkozat 2023 januári elfogadása jelentősen megerősítette az EU és a NATO közötti stratégiai partnerséget, és új együttműködési területekre is kiterjesztette azt, melyek a kialakulóban lévő és forradalmi technológiákat, az éghajlat-politikát és a védelmet, valamint az űrkutatást is magukban foglalják. Az EU példa nélküli, összehangolt lépéseket tett annak érdekében, hogy növelje a katonai támogatást, és mind a közös védelmi beszerzéseket, mind a lőszergyártás fokozását támogassa az uniós költségvetésből. Ezeknek a kezdeményezéseknek a sorába tartozik az a háromutas megközelítés is, amely azt célozza, hogy Ukrajna 1 millió darab tüzérségi lőszerhez jusson.
Bár az Európai Védelmi Alap (EDF) végrehajtása előmozdítja az innovációt és az együttműködésen alapuló közelítésmódok térnyerését az EU védelmi iparában, további erőfeszítésekre van szükség a katonai mobilitás uniós szintű fellendítéséhez, az európai védelmi technológiai és ipari bázis megerősítéséhez, valamint a kiber- és a hibrid fenyegetések elhárításához. A Bizottság európai védelmi ipari stratégiát fog előterjeszteni, hogy előkészítse a védelmi együttműködés jövőbeli keretét.
Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja arra is figyelmeztet, milyen fontos bővíteni az Európai Uniót. Az EU továbbra is segítséget nyújt minden tagjelölt országnak a teljes jogú tagság felé vezető úton, és soron következő bővítési csomagjában ki fogja értékelni eddig elért előrehaladásukat.
Európa energiabiztonságának javítása és a klímaválság kezelése
A kereslet csökkentésével, az energiaellátás diverzifikálásával és a megújuló energia térnyerésének felgyorsításával az EU nagyban enyhítette az Oroszország részéről az uniós gazdaságra és energiaellátásra gyakorolt nyomást. 2022 augusztusa és 2023 júliusa között a tagállamok 17%-kal csökkentették gázkeresletüket.
A felülvizsgált megújulóenergia-irányelv arra ösztönzi a tagállamokat, hogy gyorsabb és egyszerűbb engedélyezési szabályokat állapítsanak meg – a cél az, hogy 2030-ra a megújuló energiaforrások részaránya elérje a 42,5%-ot az EU teljes energiafogyasztásában.
A REPowerEU tervnek köszönhetően az EU energiaellátásának jelentős részét már diverzifikálta, és az orosz vezetékes gáz teljes gázimporton belüli arányát is nagymértékben csökkentette: ez az arány 2021-ben még 50%-ot tett ki, idén pedig – az eddigi időszakot figyelembe véve – mindössze 10%-ot ér el. Az Oroszországból érkező olajimport aránya 27%-ról 6%-ra, a szénimporté pedig 46%-ról nullára csökkent 2021-hez képest.
Prioritást jelent, hogy felszámoljuk a továbbra is fennmaradó szűk keresztmetszeteket: a villamosenergia-piac szerkezetének reformja még jobban meg fogja könnyíteni a megújuló energia integrációját, és biztosítani fogja, hogy megfizethető áron hozzáférjünk megújuló és nem fosszilis villamos energiához. Az EU-nak az energiahálózatok összekapcsolását is javítania kell az egységes piacon, és korszerűsítenie kell hálózatait. Nem dőlhetünk elégedetten hátra.
Szilárdabb és fenntarthatóbb gazdasági bázis kiépítése
A Bizottság továbbra is elkötelezett az egységes piac kiteljesítése mellett. Ennek kapcsán kiemelt hangsúlyt kap a hatályos szabályok érvényre juttatása és az akadályok felszámolása, különös tekintettel a szolgáltatási ágazatra. A Bizottság ezentúl is nagy ívű és erőteljes kereskedelempolitikát folytat majd, fellépését ugyanakkor hozzáigazítja az aktuális helyzethez, amelyet növekvő geopolitikai instabilitás és széttagoltság jellemez, és amelyet tovább súlyosbít az éghajlati vészhelyzet. A Bizottság növeli az EU ellenálló képességét, és új lehetőségeket teremt azáltal, hogy tovább bővíti kereskedelmi megállapodásainak kiterjedt rendszerét, és rugalmas együttműködési módszerek segítségével elmélyíti a harmadik országokkal létrehozott partnerségeket. Az EU határozottan fellép a gazdasági kockázatok és a stratégiai jelentőségű függőségek felszámolása érdekében.
Forrás: Európai Bizottság
